A devizaárfolyamok nagymértékű hullámzása jelentős hatással lehet a vállalatok üzleti tervére, sőt akár komoly veszteségeket is okozhat - figyelmeztetnek a Deloitte szakemberei. Szerintük még most sem késő valamit tenni azoknak a cégeknek, melyek eddig ezt elmulasztották.
"Amikor a társaságok a beszámolóikat készítik, a jelenlegi szabályozás szerint minden, a mérlegükben devizában szereplő tételt a fordulónapi árfolyamon át kell értékelniük forintra. Ugyanez a feladatuk bizonyos származékos, vagyis derivatív ügyleteiknél is. Mindennek fényében nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakra jellemző erőteljes forintgyengülés sok társaságnál igen nagy problémákat okozhat" - vélekedik Bodor Kornél, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója. Ennek egyfelől komoly reálgazdasági hatása van, de már magában a beszámolóban is – amely a cég tevékenységnek az eredményét tükrözi - jelentős torzításokat, illetve nem várt hatásokat idézhet elő - tette hozzá a szakember.
Bodor Kornél aze lemzésben azt is hangsúlyozta: a devizakockázatnak többféle hatása lehet, nem feltétlenül negatív, ha a devizában megjelenő bevétel vagy ráfordítás forintban realizálódik.
A Deloitte szakértője hozzátette: A forint mintegy 20 százalékos árfolyamcsökkenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az összes érintett vállalat eredménye is ugyanekkora mértékben csökkent. Valóban jelentős mínusz jelentkezik az árfolyamváltozás miatt például egy olyan cégnél, amely devizában vette fel a hiteleit, miközben viszonylag kis profittal dolgozik. Megnő viszont az eredménye azon exportáló cégeknek, amelyek követelései devizában jelennek meg, és a korábbi alacsony profit helyett magasabb profitszinttel számolhatnak. Az árfolyamváltozás hatása - az adott társaság profiljától függően tehát - a mínusz 80-90 százaléktól egészen akár a plusz 80-90 százalékig is terjedhet, ami már igen nagy mértékben képes befolyásolni a vállalat nettó eredményét.
Bodor Kornél kiemelte: Ahhoz, hogy a leggyakoribb csapdahelyzeteket a vállalkozások el tudják kerülni, még nincs késő megoldást keresni a fenti gondok kivédésére. Megoldást jelenthet, hogy a vállalatok fedezeti ügyleteket kötnek annak érdekében, hogy az árfolyamváltozás ne torzítsa el beszámolójukat, illetve eredményüket.
Másik megoldás lehet az úgynevezett naturális fedezés, amelyről akkor beszélhetünk, ha egy adott vállalkozásnak devizában vannak bevételei, és igyekszik ehhez formálni, alakítani a ráfordításait, azokat szintén devizában kezelni. A hazai cégek esetében ez azt jelenti, hogy azon kiadásaikat, amelyek korábban forintban merültek föl, most megpróbálják devizássá átalakítani. Ez a lépés együttműködést igényel az üzleti partnerek részéről, ám tulajdonképpen nem jelent bonyolult változtatást - vélekedik a Deloitte szakértője.
További segítséget jelenthet a cégeknek, hogy a törvényalkotók is igyekeznek reagálni a jelenlegi helyzetre. A pénzügyi vállalkozások (hitelintézetek, biztosítók) kivételével jövőre már gyakorlatilag bármely vállalat, minden különösebb feltétel nélkül vezetheti euróban a könyveit. Ez az adminisztratív jellegű könnyités viszont csak akkor vezet eredményre, ha a cég bevételei és ráfordításai ténylegesen euróban keletkeznek, egyébként a változtatás önmagában nem segít a realizált és nem realizált hatások kiszűrésére.
Jelenleg is van lehetőség az áttérésre, a törvény azonban a váltás feltételéül szabja, hogy a társaságnak ma még az ügyletei bizonyos arányát - 2008-ban legalább 75 százalékát, 2009-ben 50 százalékát, 2010-ben már csak legalább 25 százalékát - igazoltan az adott, „kiszemelt” devizában kell bonyolítania. A nemrég Parlament elé került törvényjavaslat ezen az adminisztratív feltételen könnyítene azzal, hogy az euróban történő könyvelésre áttérő cégeknél a (forinttól eltérő) devizában bonyolított ügyletekkel kapcsolatos elvárás a jövőben gyakorlatilag nulla százalék lenne – mondta Bodor Kornél.
