Ennek tavaly csak a töredéke teljesült, 7600 új lakást adtak át és 120 ezer felújítása történt meg. A szervezet értékelése szerint a lakásgazdálkodásnak főként a forráshiány szab korlátot.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke az MTI kérdésére elmondta, a szakszövetség elnöksége elfogadta az építési ágazat idei súlyponti problémáiról és a megoldási javaslatokról szóló dokumentumot.
A helyzetértékelésben az ÉVOSZ egyebek mellett megállapítja, hogy az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 1-2 százalékos mértékben javult ugyan, de továbbra is alacsony, összességében az árbevétel-arányos nyereség átlagosan 5-6 százalék között mozog. Ezen belül nagy a szóródás, a mélyépítés, az út- és vasútépítés területén 12-15 százalékos, az épületépítés területén 4-5 százalékos, a lakásépítéseknél 0-2 százalék közötti a jövedelmezőség.
Az adatok szerint 2007-2013-ban 85 ezer foglalkoztatottól vált meg az ágazat. A csökkenés 2013 második felében megállt, azóta enyhe létszámbővülés történt, főként az út-, vasútépítés, közműépítés területén. Tavaly év végén csaknem 277 ezer dolgozót foglalkoztatott az építőipar.
Tavaly 6500 társaság szűnt meg az ágazatban, ami 17 százalékkal több az előző évinél, és egyben az utóbbi évek legnagyobb mértékű megszűnése. Koji László elmondta: ennek magyarázata, hogy a múlt év közepétől már nem kaptak elegendő megrendelést a cégek, az építőipari vállalkozások december végi szerződésállománya 48 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A lakásépítésekkel kapcsolatban az ÉVOSZ kiemelte, a tavalyi évet a kormány, illetve az Országgyűlés a lakásépítést élénkítő csomaggal zárta. A legfontosabb intézkedések között említik az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos kedvezményes általános forgalmi adóját, a 3 százalékos fix kamatozású, forintalapú, hosszú távú hitelkonstrukciót, a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) és az eljárások egyszerűsítését. Ebben az évben innen kell továbblépni - hangsúlyozza a szakszövetség.
Az ÉVOSZ szerint a kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögöttük. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége.
A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön - emelte ki a szakszövetség. Hozzátették, kialakításra vár a költségek megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosok között.
Javasolja az ÉVOSZ az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfa-érték 30 százalékának számla alapján való visszaigényelhetőségét, maximum 3 millió forint nagyságrendig.
Emellett javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak felújításával.
MTI
