5p

2007-ben a magyar gazdaságot az államháztartás hiányának kényszerű csökkentése befolyásolta, amely a szakértők véleménye szerint így is túl nagy áldozatokkal jár. Az alábbi összeállításunkban a számok nyelvén mutatjuk be 2007 főbb makrogazdasági folyamatait. Mfor.hu összefoglaló.

Nehéz évet hagytunk magunk mögött (Mfor-montázs)

A deficit lényegesen csökkent

Az államháztartás hiányának csökkentése, a hiánycél elérése a 2007-es költségvetési terv elfogadásakor sem tűnt nehézségbe ütközőnek egyes adóbevételek tudatos alultervezése miatt. A tervezetthez képesti jobb pozíció elérése a vártnál nagyobb kifehéredésnek, magasabb inflációnak és az egészségügyi kiadások vártnál erőteljesebb visszafogásának (elsősorban a gyógyszer-gazdaságossági törvény miatt) köszönhető, mondta el Suppan Gergely a Takarékbank elemzője.

A 2008-ra tervezett hiány elérése elsősorban egyes egyszeri kiadási tételek kiesése miatt nem okozhat problémát, azonban távolabbra tekintve sokasodnak a kérdőjelek. 2008 után problémát okozhat a kormány előrejelzésénél kisebb növekedés, a beragadó kamatszintek miatti magasabb kamatteher és a választások közeledése is, amelyek kockázatot jelentenek a vállalt konvergencia programtól való eltérésre, véli a szakember.

Látványos javulást mutatott fel a külkereskedelem is: az első tíz hónapban egyhatodára, 2,2 milliárd euróról 362 millió euróra csökkent a külkereskedelmi hiány. Ebben egyszeri tételek is sokat segítettek, így az Európai Unió gabonaintervenciós készleteinek kivitele közel 600 millió euróval javították az egyenleget. A külkereskedelem javulása azonban részben a kedvező külső konjunktúrának, részben a belső fogyasztás visszaesésének köszönhető.

Olajárrobbanás és élelmiszerár sokk


Az inflációs pálya azonban a nyár végétől markánsan eltért a korábbi várakozásoktól. Míg a kiigazítások egyszeri ársokkjainak kiesése a bázisból, valamint a gyenge belső kereslet automatikusan kedvezett volna a dezinflációnak, a globálisan jelentkező élelmiszerár-sokk és megugró olajárak az infláció újabb emelkedését okozták az év végére. Noha 2008 elején a bázishatások (januári háztartási energia áremelések, a vizitdíj februári bevezetése stb.) kiesése miatt további dezinfláció várható, az áremelkedés megtorpanásának mértékét korlátozzák az újabb jelentős év eleji hatósági áremelések.



Távolabbra tekintve pedig jelentős kockázatnak tekinthetők a gázárak alakulása, az élelmiszerár-robbanás továbbgyűrűzése az alkoholtermékekbe, vendéglátói és menzaárakba. Hiába segítenek olyan lépések, mint a MÁV és Volán tarifák emelésének elhalasztása, amikor igen jelentős kockázattal, az úgynevezett másodlagos infláció megjelenésével kell szembe nézni, amit elsősorban a bértrendek és a piaci szolgáltatások árai mutatnak. 2008 végére azonban az élelmiszerárak esetleges korrekciója okozhat javulást. A szaporodó inflációs kockázatok miatt az MNB 3 százalékos célkitűzése tovább tolódhat.

Az infláció – és külső tényezők, mint az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság – hatására az MNB kamatpályája is eltért a korábbi várakozásoktól. A monetáris politikai döntésekben önmagukban nem okozott változást a jegybank vezetőségének kicserélődése, mivel a monetáris politikai mozgástér rendkívül leszűkült. Változást legfeljebb az egyes szavazások összetételében, a szigorúbb hangvétel mérséklődésében, a kommunikációban lehet tapasztalni. A jelentőssé váló felfelé mutató inflációs kockázatok miatt a korábbi feltételezéseknél jóval lassabb kamatcsökkentési ciklus várható, amennyiben az inflációs célkitűzés további halasztásra kerül, a kamatcsökkentés rombolná az MNB hitelességét.

A növekedési áldozat a legnagyobb

A legnagyobb csalódást azonban alighanem a GDP növekedése okozta. Várható volt, hogy a költségvetési restrikció, az egészségügy és az oktatás csökkenő teljesítménye, a visszaeső reálbérek csökkentik a belső fogyasztást, valamint a beruházások élénkülésére sem lehetett számítani, így nem volt váratlan, hogy a gazdaságot szinte kizárólag az exportra termelő ipar tarja növekedésben.



A katasztrofális mezőgazdaság teljesítmény ugyanakkor nem volt előre jelezhető, ami nagyrészt magyarázza a várakozásokon aluli gazdasági növekedést, mondta el Suppan Gergely. A negyedik negyedévben bázishatások miatt kissé élénkülést mutathat a növekedés, amely várakozásaink szerint továbbra is elmarad a 2 százaléktól, így a teljes éves növekedés 1,5 százalék lehet.

Jövőre az első negyedévben még gyenge növekedést valószínűsítenek – az idei első negyedév magas bázisa miatt - , azt követően pedig fokozatos, de lassú gyorsulás várható, így jövőre 2,5 százalékos növekedésre számít a Takarékbank elemzője.

Középtávon azonban korlátozhatja a növekedési kilátásokat a gyengülő külső konjunktúra és a hazai gazdaság magas adóelvonás és kamatok miatti gyenge versenyképessége, így a potenciális növekedés 3-3,5 százalék között lehet, ami elégtelen a gyors felzárkózáshoz és a tömeges munkahelyteremtéshez, ez pedig a kiigazítások rossz szerkezetét is tükrözi. A monetáris politika azonban a korlátozott mozgástere miatt nem tud hozzájárulni a növekedési kilátások javításához, így hazánk leszakadása az új EU tagállamokhoz képest tartóssá válhat.

Varga M István

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!