Még nem értük el a mélypontot
Újabb kiábrándító adatot közölt kedd reggel a KSH: májusban a kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest, míg áprilishoz képest 0,1 százalékos volt a csökkenés. Áprilisban az év/év alapú visszaesés 2,7 százalékos volt, ebből csak minimálisan sikerült faragni.
A statisztikai hivatal adatai szerint az újabb visszaesés elsősorban az üzemanyagoknak és a tartós fogyasztási cikkeknek volt köszönhető, a benzinkutak és a bútor-műszaki cikk üzletek forgalma esett vissza jelentősen. Számszerűsítve utóbbi üzlettípus forgalma májusban 12,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalma 3,4 százalékkal esett vissza. Kismértékű csökkenés volt tapasztalható a könyv, számítástechnika, egyéb iparcikk kategóriában, míg a gyógyszertárak forgalma 2,7 százalékkal csökkent. Minimálisan, 0,3 százalékkal visszaesett az élelmiszerek forgalma is az év ötödik hónapjában.
Májusban a legnagyobb mértékű emelkedés az internetes vásárlást és a csomagküldő szolgáltatásokat jellemezte, ebben a körben 10,2 százalékkal bővült a forgalom. Igaz, ehhez hozzájárult az alacsony bázis is, hiszen ez az üzletkategória még most van felfutóban hazánkban. 8,4 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest az illatszerek forgalma, míg használtcikkekből 4,5 százalékkal vettünk többet.
Az év első öt hónapját vizsgálva szintén a csomagküldő szolgáltatások és az internetes kereskedelem járt az élen, ebben a kategóriában 19,7 százalékos volt a növekedés. Második helyen az illatszerüzletek 10,3 százalékos forgalomnövekedése áll, mellettük csak ruhából és élelmiszerből vettünk többet, mint 2011 első öt hónapjában. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,6 százalékkal nőtt.
Még mindig élelmiszerre megy el a pénzünk nagy része
Májusban egyébként összegszerűen 668,1 milliárd forintot költöttünk el az üzletekben, ennek legnagyobb részét még mindig az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kategória tette ki. Ez az összeg egyébként 7,8 milliárd forinttal maradt el az üzletek áprilisi forgalmától. Ezekben a boltokban 297 milliárd forintot hagytunk, míg nem a nem élelmiszertermékeket árusító üzleteket 238,5 milliárddal, a benzinkutakat pedig 132,5 milliárddal gazdagítottuk.
Az év első öt hónapjában 3102,6 milliárd forintot költöttünk el a kiskereskedelmi üzlethálózatban, ennek majdnem a felét, 1426,5 milliárd forintot az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben. A csomagküldő hálózatok és az internetes vásárlások kirobbanó növekedését egyébként azért érdemes óvatosan kezelni, mert az öt hónap alatt tapasztalt közel 20 százalékos növekedés után is mindössze 27 milliárd forint volt ennek a kategóriának a forgalma, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom kevesebb mint egy százaléka volt. Hasonló a helyzet az illatszereknél, ahol a 10 százalékos bővülés után is csak a teljes forgalom 2 százaléka jelenik meg.
Az Európai Unióban a kiskereskedelmi forgalmat tekintve hazánk a középmezőny aljához tartozik, hiszen nálunk nagyobb mennyiségben esett a belső fogyasztás például Spanyolországban , Portugáliában, Szlovéniában. A régiós országok többsége azonban ezen a téren is előttünk jár, hiszen Szlovákiában például 0,6 százalékkal bővült a forgalom májusban az egy évvel korábbihoz képest, Romániában az alacsony bázis miatt 5,9 százalékos volt az ugrás, míg Lengyelországban 1,1 százalékkal esett a forgalom.
"A fogyasztói bizalom alacsony szinten való stabilizálódása alapján nem számítunk a visszaesés mélyülésére, azonban a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, valamint a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása miatt élénkülés sem várható, így az év egészének átlagában 1,5 százalékos visszaesésre számítunk" - mondta a magyar kiskereskedelem kilátásaival kapcsolatban az adat megjelenése után Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Hogy lesz ebből növekedés?
A kiskereskedelem visszaesése azért is különösen rossz hír, mert tavaly például a 7900 milliárd forintos éves kiskereskedelmi forgalom a GDP mintegy 28 százalékát adta, vagyis a csökkenés jelentősen befolyásolja a gazdaság teljesítményét. Ezen a téren pedig nem számíthatunk sok jóra a második negyedéves adat kapcsán az eddig megismert részadatok alapján. A konkrét GDP-statisztikát három hét múlva, augusztus 14-én közli a KSH.
Ha a kiskereskedelmet nézzük, akkor az áprilisi 2,7 százalékos és a most közölt 2,5 százalékos visszaesés lényegesen rosszabb, mint az első negyedévben mért stagnálás. Vagyis ha a júniusi adat nem menti meg a kiskereskedelmet, akkor vélhetően jelentősen lefelé befolyásolta a GDP-t ez a részterület. A korábban a magyar gazdaság húzóerejének számító export szintén megtorpant áprilisban, a második negyedév első két hónapjában eddig 1080,5 millió eurós többletünk volt a külkereskedelemben, míg tavaly a második negyedévben ugyanez 1697,4 millió eurót mutatott. Vagyis ha a még nem ismert júniusi adat 600 millió euró alatt lesz, akkor ezen a téren is negatív folyamat tapasztalható a gazdaságban. Emellett beruházások továbbra sincsenek jelentős számban, vagyis abszolút nem lenne meglepő, ha az első negyedéves 1,2 százalékos visszaesést is alulmúlná a magyar gazdaság.
Beke Károly
mfor.hu
