Kopits György elmondta: a korábban felülről nyitott előirányzatok jelentős részének zárttá tétele azt jelenti, hogy a terv végrehajtása körüli kockázatok alacsonyabbak a korábbi években szokásosnál annak ellenére, hogy a tartalékok szintje jóval alacsonyabb. Az egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet a törvényjavaslatban megjelölt értéknél 2011-ben.
Az elmúlt hetekben és hónapokban elfogadott, vagy még tárgyalás alatt lévő szaktörvények összességében nem alapozzák meg azt a foglalkoztatásbővülést és beruházásnövekedést, amely szükséges lenne a középtávon 3 százalékot érdemben meghaladó tartós gazdasági növekedés eléréséhez - hangsúlyozta.
A Költségvetési Tanács számításai szerint a foglalkoztatottak létszáma 2014-ig is csak mintegy 100 ezerrel tud bővülni, szemben a kormány által feltételezett 400 ezerrel. Ez a GDP elérhető szintjében négy év alatt összesen mintegy 4-5 százalékos eltérést okoz és ez a különbség látható a kormány és a tanács 2011-14 időszakra számított teljes gazdasági növekedésének kumulált értéke között. Ha nem sikerül a tartós növekedési ütemmel összhangba hozni a költségvetési politikát, akkor ismét növekedésnek indulhat az államadósság, amit csak ideig-óráig fedhetnek el egyszeri intézkedések, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államhoz csoportosítása - figyelmeztetett.
A törvényjavaslathoz kedden benyújtott fejezeti kötet végén található hároméves költségvetési kitekintés több meglepetéssel szolgált a tanácsnak. Összességében azt mutatják, hogy a jelenleg ismert gazdaságpolitikai döntések alapján kirajzolódó költségvetési pálya nem fenntartható - hangsúlyozta. Példaként említette, hogy 2012-ben az szja-bevételekben észlelhető egy 220 milliárd forint nagyságrendű olyan növekedés, amely egyrészt nem indokolható a kormány makropályával sem, másrészt tendenciájában nem jelenik meg a járulékbevételekben. Ugyanakkor megjelenik a bruttó és nettó bérnövekedési indexek közti viszony megfordulásában. Mindez arra utal, hogy az szja-rendszerben 2012-ben vagy az adóalap szélesedik, vagy az effektív szja-kulcsok emelkednek, vagy az adójóváírás szűkül.
A nyugdíjbiztosítási rendszerrel kapcsolatos járulékbevételek és ellátási kiadások egyenlege az 5 éves kitekintés alapján 2011 után sem javul érdemben, ugyanakkor a kormány hároméves kitekintésében a Nyugdíjbiztosítási Alap 2011 után is folyamatosan egyensúlyban van. Mivel 2011-ben az egyensúly biztosításához szükséges a magánnyugdíj-pénztári vagyonokból származó, mintegy 530 milliárd forintos elszámolt bevétel, ilyen nagyságrendű külső támogatás nélkül a következő években sem képzelhető el a bevételek és kiadások egyenlősége. Márpedig a kormány a 2011-ben felhasznált 530 milliárd forinton felüli vagyonrészt az államadósság csökkentésére kívánja fordítani - hívta fel a figyelmet.
Szerinte ezt látszik megerősíteni, hogy az államadósság nominális csökkenése 2011 vége és 2012 vége között közel 1500 milliárd forint. Ehhez hozzászámítva a központi alrendszer 2012-re tervezett 625 milliárd forintos pénzforgalmi hiányát, több mint 2100 milliárd forint nagyságú egyszeri államadósság-csökkentő tétel elszámolása húzódik meg a tervek mögött. Kopits György kérdésesnek nevezte, hogy a nyugdíjpénztári vagyon a következő években a folyó kiadásokat fogja finanszírozni, vagy az államadósságot csökkenti.
Jelentős összegű, olyan többlet-bevételre alapoz a hároméves kitekintés, amelyeket kinyilvánított kormányzati szándékok nem alapoznak meg - mondta. Kopits György sürgette az átláthatóan fenntartható költségvetési politikát és megjegyezte, hogy a költségvetési prezentáció és általában a közpénzügyek átláthatósága az elmúlt évekhez, különösen az elmúlt évhez képest több ponton érdemben romlott. Úgy vélte, hogy az átláthatóságot legsúlyosabban sértő megoldás az úgynevezett "államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap", amely sem jogi, sem közgazdasági szempontból nem értelmezhető.
MTI
