Körbetartozások kezelése: az államnak kellene példát mutatni

Menedzsment Fórum:

- A kormány törvénytervezetet készít a körbetartozás okozta gondok kezelésére. Milyen lehetőségeket lát Ön a magyarországi körbetartozásos anomáliák megszüntetésére? Törvényi úton lehet-e segíteni ezen a szövevényes problémán?

Felfalusi Péter, a követelésbehajtással foglalkozó Intrum Justitia ügyvezető igazgatója:

- Hiába történtek előrelépések a jogi szabályozás tekintetében, egy felszámolás elindítása ma még mindig komoly nehézségekbe ütközik. Jelenleg a nagyberuházók számos alvállalkozót foglalkoztatnak. Érdemes lenne megfontolni, hogy a tényleges munka végzője legfeljebb a harmadik szint lehessen. A hipermarketek beszállítói esetében például a 90-120 napos teljesítésekkel szemben be kellene vezetni a maximálisan kiköthető 30 napos fizetési határidőt.

Megoldást jelenthetne a pénzükhöz későn jutó vállalkozásoknak, ha a 30 napnál későbbi kintlévőséggel rendelkező beruházók nem vehetnének részt állami tenderekben. A visszatartást konkrét személyekhez is kötni kellene, hogy újabb cég alapításával ne lehessen megkerülni a törvényt. Nem utolsósorban pedig az állam is mutathatna jó példát a számlák időben történő kifizetésére.

A július 1-én elfogadott törvény a hitelezők védelmére megállapítja a cégvezetők felelősségét, aminek valós visszatartó ereje lehet. Nehéz azonban bizonyítani, hogy a menedzser a partnerrel történő megállapodáskor már tudatában volt annak, hogy nem fogja tudni teljesíteni az utalási feltételeket. Jó gyakorlatnak tartom, hogy például Finnországban nem kell előre állni a végrehajtás díját.

A fizetési morál javulhatna, ha a végrehajtókat szabadon lehetne megválasztani, s ezáltal a szektor szereplői érdekeltté válnának a teljesítményorientált működésben. Skóciában például a végrehajtás teljes mértékben magánkézben van. Jelen pillanatban a hatékony behajtást rontja, hogy a végrehajtási díj fixen fizetendő része aránytalanul nagy a sikerdíjhoz képest.

Léteznek a világban nagyon jól működő rendszerek a körbetartozás ellen, amelyeket nem szégyen átvenni a saját, rosszul működő szabályozásunk helyett. Az adatvédelmi törvényen is könnyíteni kellene, s az adósbázisok kialakítását nem csak a jelentős lobbierővel bíró szektorok számára kellene lehetővé tenni.

Nyúl Sándor, a Trigránit Rt. operatív vezérigazgatója:

- A fizetési határidők betartatására és a pénzbehajtásra léteznek jól működő mechanizmusok. A Trigránit például a bevásárlóközpontok bérlőitől 3 hónapos letéti díjat kér a bérleti díjakra, nem fizetés esetén pedig 8 plusz 8 nap után ebből az összegből levonja a tartozás összegét. A vállalat egy pénzügyileg vákuumos piacon kezdte el a működését, elengedhetetlen volt az előrelátó cselekedet a kintlévőségek terén.

Ha a partner a megállapodásban rögzített fizetési feltételeket nem teljesíti időben, a veszteség minimalizálása érdekében azonnal fel kell függeszteni a szolgáltatást. Amennyiben ugyanis fegyelmezetlen, rossz fizetési morálról tesz tanúbizonyságot egy cég, nagyon valószínű, hogy a helyzet tovább romlik. Sok múlik azon, hogy a felek a szerződésben milyen kondíciókban állapodnak meg, milyen határidőt állapítanak meg a késedelemre. A pénzbeszedő részleget a vállalat többi területétől szerencsésebb elkülöníteni, hogy például az értékesítés területén a kialakult partnerségi kapcsolat ne nehezítse meg a behajtást.

A törvénykezéstől elvárható, hogy a menedzsment felelősségét erősítse. Meg kellene teremteni a feltételeit annak, hogy aki tartozást halmozott fel, ne tölthessen be vezetői pozíciót. Ha jól működik az irányítás, nem kerülhet sor körbetartozásos helyzet kialakulására.

Továbbá elvárható, hogy a múlt évi áfa-visszatartáshoz hasonló intézkedésekre a jövőben ne kerüljön sor, mivel a nagyfokú pénzkivonás a gazdaságból hozzájárult a körbetartozás elburjánzásához. Mindenképpen meg kellene különböztetni azt az esetet, amikor valaki hitegeti a beszállítói körét, vagy valós pénzügyi nehézségekkel küszködik.

Radnai Tamás, az építőiparban érdekelt KÉSZ Kft. ügyvezetője:

- A fizetési fegyelem önmagától sajnos nem fog megjavulni, ezt mindenki tudja. Már eleve az állami, intézményi, önkormányzati megbízói odal is sokszor fizetési gondokkal küzd, vagy elhanyagolja a határidőket. Előfordul, hogy úgy indítanak el projekteket, hogy nincs meg hozzá a megfelelő forrás, vagy menet közben változtatnak a feltételeken.

A körbetartozáskor általában az alvállalkozók nehézségeiről hallunk, holott a gondok többsége már a beruházás indításakor keletkezik, mivel sok esetben nincs fedezet. Megoldást jelenthetne, ha a beruházóknak igazolniuk kellene a munkák kezdetekor, hogy rendelkeznek a szükséges anyagi fedezettel.

Tehát meg kell vizsgálni a megbízó fizetőképességét, biztosítékait, ugyanis gyakori jelenség, hogy a megbízó szándékosan egy 3 milliós projekttársaság, amely nem rendelkezik tőkével, a mögöttes tulajdonosok pedig mossák kezeiket.

A KÉSZ Kft. a közszféra és a magánszféra oldaláról is volt részese a ki nem fizetésnek, illetve a fizetés jelentős csúszásának. Intézkedéseket tettünk ennek kivédésére: profi hitelminősítő céggel vizsgáltatjuk meg a vevőt, s ha kell, követelés-menedzsment szolgáltatást is igénybe veszünk. Előfizetői és tagjai vagyunk egy elektronikus adósfigyelő rendszernek is.

A tervezett törvénymódosítások (például a 8 napos fizetési határidő) elősegíthetik majd a javulást, de ezek a változások alapvetően csak a közbeszerzéseket érintik. Az alkalmassági feltételrendszerek betartatásával, a vállalkozások minősítésével lehetne még javítani a helyzeten. Sok-sok rendezetlen formájú, felkészültségű vállalkozás létezik Magyarországon, melyek már eleve magukban hordozzák a kétségeket. (Például a magyar építőipari vállalkozások száma sokkal nagyobb, mint a jóval fejlettebb Ausztriában.)

Az építőiparban, de más ipari ágazatokban is igaz az a tendencia, hogy az életképes, szakmailag felkészült, saját erőforrásokkal (szakemberek, eszközök, referenciák, tőke) rendelkező cégek tudnak igazán megbízható szolgáltatásokat nyújtani. A hatóságok, felügyeleti szervek szerepét érdemes erősíteni, hogy az alkalmatlan vállalkozások és a szabálytalankodók köre csökkenjen. A közbeszerzési szabályozást is tovább kellene javítani. Fontos, hogy a magyar vállalkozások is előnyöket élvezhessenek, ne csak a külföldiek.