A Költségvetési Tanács elnöke a külföldi kereskedelmi kamarák által szervezett fórumon, csütörtökön Budapesten elmondta: a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd, a másodiké 253 milliárd forint. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 397 és 367 milliárd forintos egyenlegjavító, illetve kiigazító csomagot jelentett be október 5-én és 17-én.
A kormány által bejelentett elvonások és restrikciós intézkedések költségvetési hatását nem lehet "egy az egyben figyelembe venni, mivel egyéb hatásaik is vannak a gazdaságra" - jegyezte meg Kovács Árpád.
A szakember szerint az elmúlt években az európai intézményekkel való vitának "végig az volt a lányege, hogy ne egyszeri bevételekből tartsuk a költségvetési egyensúlyt, még akkor is, ha az éppen szabályos, hanem próbáljuk meg a folyó kiadásokat folyó bevételekkel fedezni". Ebben a tekintetben a kormány óriási lépéseket tett, és erről szólnak a mostani kiigazítások is - tette hozzá.
A Költségvetési Tanács elnöke egyben leszögezte, a magyar adósság alakulásának szempontjából kulcskérdés a megállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), jelentős különbség van ugyanis a Magyarország által jelenleg elérhető piaci kamatok és a nemzetközi hitelezők által kínált kamatszintek között. A több százmilliárd forintos kamatkülönbözet miatt elgondolkodtató, hogy érdemes meghajolni a nemzetközi szervezetek feltételei előtt - tette hozzá.
Kovács Árpád az elhúzódó tárgyalásokról szólva úgy fogalmazott: "szerelmi viszonyban is megromló kapcsolatrendszert feltételez, hogyha valaki ígérget". De szerencsére most nincs sürgetés, lehet alkudozni és vissza fog jönni a delegáció, így a hitelmegállapodással kapcsolatos remény "rendben van" - fűzte hozzá.
Nincsenek meg a növekedés feltételei
A magyar gazdaság állapotáról elmondta: hiányoznak a gazdasági növekedés beindulásának feltételei, a nagy kérdés az, hogy a magyar gazdaság jelenlegi recessziója átmeneti lesz-e. Hozzátette: ahhoz, hogy ne legyen átmeneti, konjunktúraváltozás kell Európában, és alapvető változásra van szükség Magyarország fejlesztési és finanszírozási környezetében.
Szerinte Magyarország ma mélyen alatta van annak a fejlesztési aránynak, ami a térségre jellemző, és ezt a banki hitelezés alacsony aktivitása is mutatja.
A közgazdász szerint örök dilemma, hogy milyen legyen a stabilizálás és a dinamizálás aránya. "Ezek nem vagy-vagy kérdések, de egymás komplementerei. Van egyfajta sorrendiség is: a stabilitás nélkül nincs honnan elrugaszkodni.
A jövőbeli gazdaságpolitika irányáról szólva elmondta: immár "az óvatosabb hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, finombeállításokra van szükség". Ezenkívül kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása. Mint mondta, "a menedzselés technikája, és különösen annak kommunikációja azokban is aggodalmat váltott ki, akik a cselekvés irányával egyetértettek".
MTI
