Kovács László egyre közelebb kerül vágyai megvalósításához. Három éve hangoztatott tervei, a társasági adó alapjának egységesítése, az áfa szabályozás igazságosabbá tétele és újabban a regisztrációs adó harmonizációja lassacskán akár a megvalósítás kapujába is kerülhetnek. Kérdés, kell-e ilyen változás - ezt a kérdést boncolgatták "A hazai és európai adópolitika" címmel tartott budapesti konferencia résztvevői pénteken.
A felaprózódott szabályozás, a nehézkesebbé váló és adminisztrációból adódó extra költségek jelentősen visszavetik a közösség vesenyképességét akár Kína, India vagy Vietnám összehasonlításában. Kérdés, megoldható-e ez, ha egyetlen adónemet is évekig tart közösségi szinten módosítani.
A társasági adóalap egységesítése azért kiemelten fontos, mert igencsak megnehezíti az uniós vállalkozások terjeszkedési terveit, hogy 27 tagállamban 27 féle társasági adó rendszer létezik - szögezte le Kovács László. Ez olyannyira bonylult - tette hozzá előadásában László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere -, hogy egy minden tagállamban jelen lévő vállalatnak - az itthon hatályos, hetvenféle adóalapkorrekciót átlagul véve - uniós szinten 1900 féle tényezőt kellene figyelembe venni. És akkor még csak a társasági adóról beszéltünk.
Az adóalap csak egy tényező
Az egységes adóalap ötlete más problémákat is felvet. Egyrészt pillanatnyilag nincs egységes számviteli standard az unióban. Vagyis hiába lenne egységes a társasági adóalap, ha annak számviteli standardja húszféle - hívta fel a figyelmet Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő. Arról az apróságról nem is szólva, hogy félő: a régi tagállamok az egységes adóalappal párhuzamosan adóminimumot is bevezetnének. Főleg azok a tagállamok (Svédország, Németország), ahol igen magas a társasági adó kulcsa. Az pedig a kelet-európai államoknak nem jönne jól, ha húsz százalékos minimumadót kényszerítenének rájuk a nyugatiak.
A harmonizált adó se sokkal jobb
Az áfaszabályozás, jóllehet ez a leginkább harmonizált adónem, komoly vitákat gerjeszt. A húsz éve hatályban lévő, átmenetinek szánt áfairányelvben az áfafizetés szabályozása igencsak kusza. A közösségen belül áfamentes a termékértékesítés a társaságok között, és az áfát az értékesítés helye szerint kell végül megfizetni.
A szolgáltatások esetében azonban más a helyzet, annak nyújtásnál ugyanis az áfát a szolgáltatás adása és nem igénybe vétele alapján kell fizetni.
Annak idején jó ötletnek tűnt
Ez nem okozott gondot annak idején. Mára azonban elválhat a nyújtás és igénybe vevés helye egymástól, vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen áfát kell megfizetni. Luxemburgban és Madeirán igazi szolgáltató-paradicsom jött létre, mert az áfakulcsok nagyon alacsonyak. Emiatt sokan ide tették székhelyüket, jóllehet egyetlen ügyfelük sincs Luxemburgban.
Kovács László a szolgáltatások esetében is szeretné a kereskedelemben már műdödő áfafizetési rendszert bevezettetni. Nem meglepő, hogy Luxemburg és Portugália is vétóval fenyegette az egyébként 25 másik tagállamnak megfelelő változtatást.
A biztos azonban optimista: szerinte Luxemburg csak a német elnökségnek akart ellentmondani a vétóval, Portugália pedig a következő soros elnökként nem engedheti meg magának, hogy egy szigete miatt vétózzon meg egy javaslatot.
Diszkriminatív
Emellett az áfa más gondokat is rejt, amelyek egyre inkább egyfajta bélyegként jelennek meg: a régi tagállamok számos kedvezményt élveznek, így több csökkentett, adott esetben nulla százalékos kulcsuk is lehet, míg erre az újaknak (összesen 12 újoncról van szó) nincs jogosultságuk. Ha mégis van, azokat csak ideiglenesen, általában 2007 végéig vagy 2009 végéig lehet igénybe venni.
Persze áfaügyekben nem is kell elhagyni az országot. Az 1992-es megalkotása óta folyamatosan toldozgatott-foltozgatott törvény, amelyet a csatlakozás előtt is jelentősen átalakítottak, mára megérett a pótlásra. A Pénzügyminisztérium két éve dolgozik egy új áfatörvény megalkotásán, amely várhatóan az ősszel a parlament elé is kerül.
F. Sz. E.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Társasági adó: egységesíthetik az adóalapot az EU-ban
Támogatnia kell Svédországnak külföldre költöző polgárait
Szó szerint veszi az EU a magánimportot