4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

1974 szeptembere óta nem volt ilyen alacsony Magyarországon a fogyasztói árak emelkedése, mint idén márciusban. Ugyanakkor a szolgáltatások árazásának alakulása kockázatokra utal.

A Dow Jones hírügynökség kimutatása szerint közel 38 és fél éves rekordalacsony szintre esett vissza a magyar infláció idén márciusban. A statisztikai hivatal által csütörtök reggel közölt adatok szerint ugyanis az éves pénzromlás mértéke 2,2 százalékra mérséklődött. (A KSH oldalán 2000-ig találtunk visszamenőleg adatokat, azok alapján 2006 márciusában és áprilisában volt hasonlóan alacsonyan, 2,3-2,3 százalékos az ütem.)

A nyugdíjas kosárban szereplő termékek és szolgáltatások árai még ennél is kisebb mértékben, mindössze 2 százalékkal drágultak egy év alatt. Ha eltekintünk az élelmiszer- és az energiaárak alakulásától, vagyis a maginflációt nézzük, akkor annak szezonálisan kiigazított értéke 3,4 százalék lett, ami 2011 decembere óta a legalacsonyabb érték. A maginflációnak a fogyasztói infláció feletti értékéből is látszik, hogy a most márciusi rekordalacsony érték elsősorban a szabályozott háztartási energia 8,1 százalékos csökkenésének köszönhető. Szintén jelentős mértékben estek a leginkább konjunktúra-érzékeny tartós fogyasztási cikkeknek az árai is, egy év alatt 2,2 százalékkal. Jóval az átlag felett drágultak ugyanakkor – a többszöri jövedéki adóemeléseknek köszönhetően – a szeszes italok, dohányáruk, valamint a szolgáltatások is.

Ez utóbbi némi árnyékot vet, és növekvő kockázatot jelent az inflációs folyamatokra, mivel az idei évben hónapról hónapra emelkedő dinamikát mutat ezek indexe (a januári 3,1 százalék 3,8-ra nőtt márciusra). A piaci szolgáltatások árazásában az év eleje ugyanis a meghatározó, ekkor történnek az átárazások, idén viszont úgy tűnik, hogy ez egy elhúzódó folyamat. Az MNB stábja a legutóbbi inflációs jelentésében ki is emelte, hogy idén lényegesen alacsonyabb volt ennek a termékkörnek a januári, februári drágulása, kérdés, hogy a most márciusi emelkedést hogyan fogják értelmezni. Ugyanakkor a szolgáltatások elhúzódó áremelkedése növekedési oldalról némi optimizmust is mutathat, hiszen úgy tűnik, hogy a vállalatoknak mégis sikerül egy magasabb árszintet a fogyasztókkal elfogadtatni, ami csak akkor történhet meg, ha azt a kereslet is lehetővé teszi. Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy a márciusi gyengébb forint hatása egyáltalán nem látszik a többi termékkör árazásában, persze kérdés, hogy egy hónap alatt ezek az árfolyammozgások be tudtak-e gyűrűzni. Az üzemanyagok márciusi árváltozásából (lásd következő fejezet) azonban erre nem igazán lehet következtetni.

Bár az MNB kamatdöntéseit alapvetően meghatározó szűrt inflációs mutatókat csak holnap ismerhetjük meg, a piaci szolgáltatások vártnál rosszabb alakulása nagy valószínűség szerint nem fogja (negatív irányban) érdemben befolyásolni a várható kamatpályát.

Februárhoz képest 0,3 százalék a plusz

Ha havi összevetésben nézzük az árak változását, akkor a fogyasztóiár-index esetében 0,3, míg a nyugdíjas és a maginflációs indexnél 0,2-0,2 százalékos értéket mért a KSH.  Egy hónap alatt az élelmiszerek ára kismértékben nőtt (0,1), amin belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2, a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. Csökkent azonban a csokoládé, kakaó (4,5), a tojás (3,1), a liszt (1,3) és a cukor (0,8) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 0,8 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a szolgáltatások (0,6 százalék), míg a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlaggal megegyező volt (0,3). Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében kisebb mértékű árnövekedés volt megfigyelhető (0,1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. (Itt látszana leginkább a gyenge forint hatása, de nem látszik, persze ezért a nemzetközi benzinár alakulása is felelőssé tehető.) A háztartási energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért 0,2-0,2 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy hónappal ezelőtt.

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!