Ezekkel az intézkedésekkel a szocialista-liberális kormány a parttalan költségvetési deficitet akarja határok közé szorítani. Nem csoda, hogy "szomszédaink" borúlátóan tekintenek a jövőbe - folytatódik a cikk -, melynek szerzője egy Gallup-felmérésre hivatkozott. Eszerint a megkérdezettek 77 százaléka lényegesen veszélyeztetettebbnek látja családja anyagi helyzetét idén, mint egy évvel korábban, és 59 százalékuk a helyzet további rosszabbodásával számol. A megkérdezettek 82 százaléka rossznak minősítette a gazdasági helyzetet, egynegyedük pedig nagyon rossznak.
De nem csak a lakosság elégedetlen, a vállalatok is panaszkodnak: 2006-ban 18 százalékkal nőtt a csődök száma. A fizetésképtelenné válás különösen érinti a fogyasztásközeli ágazatokat, mint például a kereskedelmet és az ingatlanpiacot. A cikk szerzője idézte a Magyarországon is tevékenykedő Coface Austria hitelbiztosító közelmúltban kiadott éves jelentését, mely szerint a magyarországi takarékossági intézkedések tetemes kockázatot jelentenek a vállalkozások számára.
A gazdaság egészének mozgása is mérsékelt, és bár a tavalyi 3,9 százalékos GDP-növekedés az előrejelzésnél jobb volt, mégis jelentősen elmaradt a többi közép- és kelet-európai ország növekedésétől.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaságösszehasonlító Intézet (WIIW) idén már csak 3 százalékos GDP-növekedést jósol. Az állami takarékossági intézkedések egyúttal drágulást idéznek elő - írta a lap.
A cikk szerint ki kell várni, hogy a nagyobb állami bevételek valóban csökkentik-e a 9 százalék feletti, rekord méretű költségvetési deficitet.
MTI/Menedzsment Fórum
