Négy szűk esztendő
Tavaly egész éven folyó áron 7899,5 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, ez 420,9 milliárd forinttal magasabb, mint 2010-ben. Az infláció miatt azonban ez csak 0,1 százalékos volumenbővülésre volt elég az előző évhez képest. Persze ez így is kedvezőnek mondható, hiszen legutóbb 2006-ban fordult elő, hogy nőtt a magyar kiskereskedelmi forgalom.
A négy szűk esztendő miatt a tavalyi forgalom még mindig 6,3 százalékkal elmaradt a 2005-ös év havi átlagától. Az év során 7 olyan hónap volt, amikor enyhe növekedés volt tapasztalható és 4 olyan, amikor nem érte el a forgalom az előző év azonos hónapjának eredményeit - derül ki a KSH által péntek reggel közölt adatokból.
A kiskereskedelmi eladások 44,5 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 18,1 százaléka üzemanyag-, 13,2 százaléka bútor-, műszaki cikk-, építőanyagkiskereskedelmi üzletekben realizálódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 24,2 százalék volt 2011-ben.
Decemberben a karácsony és az előrehozott vásárlás is segíthetett
Decemberben összesen 823,3 milliárd forintot hagytunk a boltokban, ami 41,1 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit és 137 milliárddal a novemberit. Utóbbi adat azért csalóka, mert december az ünnepek miatt a legerősebb hónap a kiskereskedelemben. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztítva a KSH adatai szerint 0,2 százalékos volt a forgalombővülés novemberhez képest. 2010 decemberéhez képest a bővülés 1,5 százalékos volt, ami elsősorban a bútor- és műszaki cikk üzletek forgalmának dinamikus bővülésével magyarázható.
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kategóriában decemberben 0,2 százalékkal volt magasabb a forgalom, mint egy évvel korábban, ezen belül azonban jelentős eltérés mutatkozott: az élelmiszer jellegű vegyes stagnált, míg az élelmiszer, ital és dohányáru forgalma 2,9 százalékkal nőtt 2010 decemberéhez képest.
A nem élelmiszer termékek forgalma 4,3 százalékkal nőtt az év utolsó hónapjában, ez főleg az iparcikk jellegű vegyes kategória 5,7 százalékos és a bútor, műszaki cikk, építőanyag alcsoport 9,2 százalékos növekedésének volt köszönhető. Vagyis az év utolsó hónapjában főleg bútorokat és műszaki cikkeket, azaz tartós fogyasztási cikkeket vásároltunk.
Azt nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a javuló decemberi adatban mekkora szerepe volt a januári áfaemelés miatti előrehozott vásárlásoknak. Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek év végi megugrása azt mutathatja, hogy az év során az egykulcsos személyi jövedelemadó és a magánnyugdíjpénztári reálhozam miatti pluszjövedelmet részben elköltötték az emberek. A kormány korábban arra számított, hogy a kedvező adóváltozások és a reálhozamok már év közben meglendítik a kiskereskedelmet, azonban a rekordszintre erősödő svájci frank az emelkedő törlesztőrészletek miatt valószínűleg elvitte a pluszpénzt, így csak az év végén egyszeri vásárlás formájában jelentek meg a növekvő bevételek.
A fenti hatások mellett a gyengülő forint is segíthette a hazai üzleteket, hiszen az év utolsó hónapjaiban az összes környező ország devizájával szemben veszített értékéből a magyar fizetőeszköz, így karácsony előtt jobban megérte hozzánk jönni vásárolni. Az ünnepek előtt például szlovák vásárlók tömegeiről szóltak a sajtóhírek, ők lendíthették fel a forgalmat a boltokban.
A régióban csak a románok előznek
2011 decemberében, éves alapon a kiskereskedelmi forgalom az EU 27 átlagában lényegében stagnált (0,1 százalék), míg az eurózóna esetében 1,6 százalékos visszaesést mértek. A régióban (a cseh adat hiányában) csak a román forgalombővülés volt gyorsabb, mint a magyar (+1,5 százalék), a lengyel 1,6 százalékkal, a szlovák 3,3 százalékkal, míg a bolgár 2,4 százalékkal esett vissza. Azok között az országok között, amelyek esetében rendelkezésre áll már a decemberi adat (22 ország), hazánk az előkelő 8. helyen végzett a kiskereskedelmi forgalom éves bővülési ütemét tekintve - emeli ki a decemberi adatok kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleménye.
"A vártnál jobb trendek mögött az egykulcsos adó miatti élénkülő belső kereslet és az év végén felerősödő bevásárlóturizmus áll" - összegzi az év második felében tapasztalt javulás okait a kormány.
"A kiskereskedelem tavalyi stabilizálódása után a kormányzati megszorítások és adóváltozások hatására idén újra visszaesésre számítunk, melynek mértéke elérheti az 1,5 százalékot" - vélekedik az idei kilátásokról Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Beke Károly
mfor.hu
