A kormány még nem tudja, hogy milyen adócsökkentések következhetnek az előttünk álló években. Vagy nem akarja megmondani. Ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium portálunknak küldött válaszából.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Az mfor ebben a cikkben írta meg, hogy egy kormányzati kitekintés szerint 2021-ben 710 milliárdos tartalék képződhet az egyik költségvetési alapban. Majdnem háromszor akkora ez a tétel, mint amennyit abban az évben például lakástámogatásra költene a kormány. A tavaly év végén publikált jelentésben az is olvasható, hogy a rendkívüli kiadások mellett egy esetleges adócsökkentésre, illetve fejlesztési kiadásokra is szolgálhat ez az összeg.
Akkor megkérdeztük a minisztériumot, hogy milyen konkrét tervei vannak a kormánynak arra az időszakra. Amikor alkalmunk nyílt, rákérdeztünk Lázár Jánosnál is, hogy van-e már elképzelés a pénz felhasználásáról.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől hamarabb érkezett meg a válasz. A legutóbbi Kormányinfón mi is, más média képviselője is szóba hozta ezt a témát, elsősorban az szja-csökkentés ütemezésére fókuszálva.
Lázár szerint azonban jelenleg még a 2018-as költségvetés teljesítésére koncentrál a kormány. „Úgy láttam a gazdasági miniszter arcán, hogy a ’18-as költségvetés teljesülésének is örülne. Ez (mármint az adócsökkentés) nem lesz aktuális kérdés a választások előtt” – közölte a miniszter.
Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetést a parlament fogadja el, azt pedig még nem tudni, milyen összetételű lesz az új országgyűlés. „A kormány mandátuma az új parlament megalakulásával véget ér. Mindenféleképpen új kormánya lesz az országnak. Az fog kormányt alakítani, akit a parlament erre megválaszt. Egyelőre nem tudjuk, hogy kik lesznek képviselők” – válaszolta kérdésünkre.
Akkor vajon az NGM miért készített ilyen hosszú időtávra kitekintést? Netán Varga Mihály indokolatlanul előreszaladt a költségvetési számok összeállításával? Lázár szerint nem erről van szó. A kitekintésben szereplő költségvetési pálya egy lehetséges forgatókönyv szerinte, de a büdzsé tartalmát végső soron az az ember határozza meg, aki elnyeri a választópolgárok bizalmát. „Várjuk már meg, hogy mi lesz a választások eredménye. Addig semmiképpen nem javaslom a pénz költését. Főleg a jövőbenit, ami még nincs is” - mondta.
A napokban befutott hozzánk a szaktárca álláspontja is. Ebben nem vetődnek fel a Lázár által emlegetett politikai megfontolások, de az igen, hogy az NGM-nek sincsenek konkrét elképzelései az adócsökkentés lehetséges irányairól.
Mint írták, a 2017-2021. évekre vonatkozó költségvetési kitekintésben a kormány a költségvetési mérleg kiadásai között – ahogyan tette azt a korábbi években is – szerepeltet egy tartalék előirányzatot „Országvédelmi/adócsökkentési és fejlesztési alap” néven. E tartalék előirányzat a minisztérium szerint azt mutatja be, hogy a következő években a Konvergencia Programban szereplő hiánycél és változatlan kiadási és bevételi szabályok szerint adódó költségvetési egyenleg között mekkora különbség van.
A Konvergencia Program szerint így alakul a kormányzati szektor egyenlege a következő négy évben (a GDP százalékában):
- 2018: -2,4
- 2019: -1,8
- 2020: -1,5
- 2021: -1,2
Hozzátették, hogy a jövőbeli esetleges pluszkiadási és adócsökkentési döntések hatásait a számítások értelemszerűen nem tartalmazhatják.
A tárca szerint a magyar gazdaság következő években várható növekedése az alábbi intézkedésekre nyithat teret az említett tartalék fedezete mellett:
- egyfelől adócsökkentésre, és/vagy
- kiadásnövelésre (például új beruházások, béremelések, stb.) és/vagy
- alacsonyabb hiányszint mellett gyorsabb államadósság-csökkentésre
Megjegyzésük szerint ezekről az adott években a költségvetési törvény és egyéb törvények (például adózási témájúak) elfogadásával a parlament, illetve hatásköri keretei között a kormány dönt majd.
A válasszal kapcsolatban érdemes kiemelni az utalást a további béremelésekre, amely értelemszerűen a költségvetési körön belüli munkavállalókat érinti. Az elmúlt években több életpálya-program is elindult – rendőrség, NAV, egészségügy – de a jelek szerint a következő évtizedben is folytatódik a bérfelzárkóztatás. Valamint az is kiderül, hogy amennyiben szükséges, akkor az adósság csökkentésére fordíthatják a növekedésből származó többletet. Erre már csak azért is szükség lehet, mert az Eurostat-tal folyó elszámolási viták miatt eddig el nem számolt intézményi adósságot – egyebek mellett az Eximbankét - kell a kormánynak figyelembe vennie a jövőben, de visszamenőlegesen is.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
