2017. július 8. 07:55

Gimnáziumokat nem záratna be, de támogatja a kötelező felvételit.

Bőven benne járunk már az iskolai szünetben, ilyenkor tanár és diák is a vízpartokon piheni ki a tanév fáradalmait, s nem gondol a tanulásra, ennek ellenére az oktatás jövőjéről folyó diskurzus egyre nagyobb terjedelmet kap a sajtóban. Újra fellángolt a vita arról, hogy mi legyen a középszintű képzést nyújtó intézmények sorsa, mely iskolatípus szerepét kell növelni, és melyikét gyöngíteni.

Sok véleményt meghallgattunk már, Parragh László kamarai elnök például portálunkon keresztül osztotta meg gondolatait a gimnáziumi férőhelyek szükségszerű visszavágásáról. Az ő véleménye azonban nem egy döntéshozó véleménye, ezért itt volt az ideje, hogy egy kormányzati ember álláspontját is megismerjük.

Lázár János ugyan nem szakmapolitikus, de kétségtelenül az egyik legbefolyásosabb tagja a kormánynak.

Lázár János (jobbra) a parlamentben 

A legutóbbi kormányinfó alkalmával őt kérdeztük meg, hogy miként látja a magyar oktatás helyzetét, különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban több belső tanulmány is nyilvánosságra került (az egyik éppenséggel nálunk), amelyekben a nemzetgazdasági tárca elég kritikus összefoglalót tárt a kormány elé a közép- és felső szintű oktatás helyzetéről. Csökkenő gyerekszám, növekvő lemorzsolódás, fiatalkori funkcionális analfabétizmus - csupa olyan mutató jellemzi az oktatást, ami biztos nem látnak szívesen a kormányülésen.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a problémák igazából nem is középszinten jelentkeznek, hanem az általános iskolai intézményekben, ott is a felső tagozatokon.

Az alsó tagozatokon nemzetközi összehasonlításban is elfogadható eredményeket produkálnak még a gyerekek, de a felsőbe lépve "valami történik". Ez vezet oda, hogy a középszintű intézményekbe lépők között elfogadhatatlanul nagy arányban vannak az úgynevezett funkcionális analfabéták. Az NGM említett jelentése szerint a 15 éves korcsoport negyede sorolható ide, ami tényleg ijesztő adat.

Tehát már a középszint belépési pontján számolni kell a minőségbeli problémákkal. De gond van a gyerekek elosztásával is. Ma a tanulók 40 százaléka kerül a klasszikus gimnáziumokba, 30 százalékuk a szakgimnáziumokba, 27-27 százalékuk pedig a szakközépiskolákba (az új deffiniciók szerinti iskolatípusokról van szó).

Lázár szerint hosszú távon nem járható út, hogy a gyengébb teljesítményű tanulók is be tudnak kerülni a klasszikus gimnáziumokba. Mind mondta, ennek az iskolatípusnak az lenne a feladata, hogy a felsőoktatás felé nyissa meg az utat, a megfelelő képzést adva a fiataloknak. Ennek a funkciónak azonban - derült ki szavaiból - jelenleg nem tudnak maradéktalanul megfelelni a gimnáziumok. Alacsony tanulmányi átlaggal is be lehet kerülni a gimnáziumokba, s ezen Lázár szerint a kötelező felvételi bevezetésével lehet változtatni.

A gimnáziumi férőhelyek csökkentését, "osztályok bezárását" ugyanakkor nem tartja jó megoldásnak, igaz, hozzátette, hogy e kérdésben ő általában kisebbségben szokott maradni. Ami arra utal, hogy a kormányzati viták során vélhetően a Parragh László által erőltetett férőhely-szűkítés kap nagyobb támogatást.

Egy másik fájó pont a miniszter szerint, hogy hiába vált készintűvé az érettségi, a gimnáziumi tanulók közül nagyon kevesen választják az emelt szintű megméretést. (Az Oktatási Hivatal 2015-ös felmérése szerint az akkor érettségiző 114 360 gyermek által letett 459 183 tantárgyi vizsgából 42 367 volt emelt szintű.) Holott az eredeti szándék szerint ennek felvételi feltételnek kellene lennie a felsőoktatásban. Mégis a többség a középszintű vizsgákat választja. Lázár szerint az is baj, hogy a felsőoktatási intézmények egy részében nem is támasztják feltételül az emelt szintű érettségit a felvételi során. Ebbe azonban ennél jobban nem kívánt belefolyni, mert ez a téma már az egyetemi autonómia kérdéskörébe tartozik.

A miniszter sor mindenre gyógyírt vár a jövő ősszel életbe lépő Nemzeti Alaptantervtől. Például azt, hogy a hetvenes évek óta változatlan formai és tartalmi keretek közt működő oktatási rendszer korszerűsödik. A szakmai viták lefolytatására a köznevelési kerekasztal szolgál, nem a kormány ülései - jelezte, hogy a szakmapolitikai kérdésekben az irányok kijelölése szerinte nem a kormány dolga. Azt azért leszögezte, hogy a tapasztalatok szerint csak az egységes állami intézményfenntartói struktúra a jó megoldás. A vita lefolytatását - melynek fókuszában a gyerekek teljesítménye, a létszámok alakulása, a pedagógus életpálya-modell értékelése áll - szerinte a 2018-as parlamenti választások után kell elkezdeni.

Baka F. Zoltán

mfor.hu 

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.