Kijött a rendelet arról, hogy az önkormányzatok a jövőben maximum mennyi pénzt tarthatnak a bankokban, a többit ugyanis kötelezően be kell utalniuk a Magyar Államkincstárba. Az önkormányzatok az éves költségvetésük legfeljebb 5 százalékát tarthatják a bankszámlájukon, a többi pénzt a kincstárba be kell utalniuk. Ha elfogy a pénzük, akkor a kincstár utal nekik annyit, amennyi kell.
Első körben a leggazdagabb önkormányzatokat vonják csak be az akcióba, a fővárosra és a fővárosi kerületekre, valamint a megyei jogú városokra már október 1-től hatályba lép az új szabályozás. A városokat 2027. január 1-től, a többi települést 2028 január 1-től léptetik be a rendszerbe. Egy olyan rendelet is megjelent, hogy a kincstári ki-be utalások után a bankok nem számíthatnak fel díjakat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az, hogy a helyhatóságokat arra kötelezik, tartsák a pénzük nagy részét a kincstárban, a közpénzek hatékonyabb kezelését szolgálja. A változás nem érinti az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, sem a napi működésükhöz szükséges forrásaikat, az mindössze a többletlikviditás kezelésére vonatkozik.
A helyi önkormányzatok továbbra is szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, a napi pénzügyi tevékenységüket (utalások, banki hitelfelvétel) változatlanul végezhetik. A helyi önkormányzatok számlaegyenlegének nagyobb része ugyanakkor kincstári számlára kerül – összhangban azzal a céllal, hogy a közpénzekből minél több a Magyar Államkincstárnál legyen, optimalizálva az állam finanszírozási tevékenységét, csökkentve az állam egészének finanszírozási költségét.
1000 milliárd forint a tét
Az önkormányzatok eddig nem sok pénzt tartottak állampapírban. A jegybanki adatok alapján állományuk sokáig 50-80 milliárd forint között volt, az elmúlt néhány hónapban ment fel 130-140 milliárdra. Nyilván ezt az összeget növelné meg a kormány a bankbetét-állományok átcsoportosításával.
Jelenleg a helyi önkormányzatok nagyjából 1000 milliárd forint körüli összeget tartanak a bankokban, egész pontosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi adatai szerint 1081 milliárd forint volt a számlaegyenlegük, ez az év folyamán szezonálisan változik. A helyi adók beérkezése idején, vagyis márciusban és szeptemberben jellemzően magasabb, 1200-1300 milliárd forint körül van, az adófizetések előtt 900 milliárdra szokott csökkenni.
Fotó: Mfor
Az idén egyébként szegényebb a települések eklézsiája, mint tavaly, márciusban még az 1200 milliárd forintot sem érte el a betétállomány, míg tavaly márciusban 1306 milliárd forint volt. Az önkormányzatok nagyjából a betéteik felét szokták lekötni, ezekre a pénzekre pályázhat az államkincstár, tehát legalább 500 milliárd forinttal valószínűleg nőhet majd a települések állampapír-állománya, és elérheti a 600-700 milliárd forintot, talán többet is.
Ez egyébként nem jelentős mennyiség, a teljes államadósság 1,3-1,5 százalékát tudnák így az önkormányzatokkal finanszíroztatni. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kétéves fix kamatozású kötvényeket bocsát ki az önkormányzatok számára, ezek most 6,5 százalékos kamatot fizetnek, ami elég kedvezőnek tűnik akár a banki betéti ajánlatokhoz képest is.
