Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggeli közlése szerint 2025 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6, munkanaptényezővel kiigazítva 5,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,3 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 26,0 százalékkal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,5 százalékkal meghaladta a 2025. áprilisit.
A trendeket tekintve érdemi növekedés látható: a téli hónapokkal összevetve a szezonálisan kiigazított adatok alapján tavasszal az építőipar termelése 4,4 százalékkal magasabb volt – emeli ki Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott kommentárjában.
Megmaradt a kettősség
A kedvező összkép mellett ugyanakkor az ágazat kettőssége továbbra is fennmaradt – teszi hozzá Molnár. A bővülést az egyéb építmények főcsoport húzta, a termelési volumen több mint negyedével volt magasabb, mint az egy évvel korábbi alacsony bázis, de havi alapon is 6,7 százalékos bővülést regisztrált a KSH.
Az építményfőcsoportban elsődlegesen az állami megrendelések dominálnak, azok újraindulása támogatja a növekedést. Várhatóan a következő hónapokban is bővülhet a szegmens, a hó végi rendelésállomány közel 30 százalékkal haladta meg a tavalyi szintjét.
Fotó: Pixabay
Az épületek építése ezzel szemben 9,3 százalékos visszaesést mutatott éves alapon, amelyben közrejátszott a magas bázis is, miközben havi alapon kismértékben, 0,7 százalékkal növekedni tudott az ágazat teljesítménye.
Az épületek építése elsődlegesen a vállalati szférához kötődik, a kedvezőtlen teljesítményt így elsősorban a vállalati beruházási hajlandóság mérséklődése magyarázza, amely mögött a gyenge külső kereslet és a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság húzódik meg. Ennek tudható be, hogy a szegmensben a hó végi rendelésállomány is változatlanul mérséklődést mutat, májusban 9,4 százalékosat.
Túl lehet a mélyponton
Molnár szerint a rendelésállomány emelkedése már előrevetíti, hogy az építőipar túl lehet a mélypontján. Az ágazatot rövid távon egyrészről az állami, döntően útépítési megrendelések húzhatják, másrészről a lakossági szegmens a lakásépítési és -felújítási munkákon keresztül.
Az első negyedévben kiadott lakásépítési engedélyek már felfutást jeleztek előre és azóta elindultak a Lakhatási Tőkeprogram projektjei is, amelyek esetében ugyanakkor az átadások legkorábban csak jövőre kezdődhetnek meg. De a lakáspiaci keresletet élénkítő intézkedések, mint az Otthon Start Program is ösztönözheti a fejlesztőket. A lakásfelújítások esetében az eddigi támogatások (SZÉP kártya felhasználhatósága, Vidéki Otthonfelújítási Program) is élénkülést hozott, amelynek új lendületet adhatnak a belengetett támogatások.
Viszont az építőipar dinamikus növekedéséhez szükség van a vállalati beruházások fordulatára is, amelynek feltétele a külső kereslet rendeződése és így a beruházási hajlandóság javulása – figyelmeztet Molnár Dániel.
Váratlanul kedvező, de vegyes kép
Az áprilisi havi alapú 5,4 százalékos bővülés után arra lehetett számítani, hogy az ágazat teljesítménye az áprilisihoz képest csökkenni fog – ez az ágazatban már többször látott cikkcakkozás nyomán nem is lett volna meglepő – ehelyett azonban 2,5 százalékos növekedést mért a Hivatal, hangsúlyozza Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a közleményében.
Fotó: Gránit Alapkezelő
Ez azt jelenti, hogy éves összevetésben az ágazat teljesítménye 3,6 százalékkal magasabb lett – itt mostanában nagyon elszoktunk attól, hogy növekedést lássunk, utoljára tavaly májusban volt ilyen. A növekedés munkanaphatástól megtisztítva 5,5 százalékot tesz ki. A két építményfőcsoport közül az épületek építése – ide tartoznak például az ipar építési beruházásai – 9,3 százalékkal csökkent, míg az egyéb építmények építése 26,0 százalékkal bővült – ide, mint már Molnár is említette, leginkább állami beruházások, például út- és vasútépítések tartoznak.
Ez tehát azt jelenti, hogy az építőiparban igen vegyes a kép: vannak olyan szegmensek, ahol talán végre elindul valami, amelyek húzni tudják felfelé az ágazatot, viszont az iparhoz kapcsolódó beruházások tovább is gyengék, a vállalkozások továbbra sem látják azt a keresletet, ami beruházásokra ösztönözné őket.
Hasonló kép látszik a rendelésállománynál: a májusi végi szerződésállomány volumene 11,5 százalékos növekedést mutat éves összehasonlításban, amin belül viszont az épületek építése 9,4 százalékos mérséklődést, az egyéb építményeké viszont 29,3 százalékos növekedést ért el. Azaz a fenti kettősség a következő hónapokban is folytatódhat, de összességében van lehetőség az ágazat termelésének növekedésére.
Növekvő árak, lesz-e pénz?
A kérdés leginkább az lesz, hogy az államnak lesz-e pénze ezekre a beruházásokra a következő hónapokban vagy a költségvetési helyzet ezek halasztását teszi szükségessé. A vállalati beruházások növekedéséhez a gazdasági konjunktúra (például exportkereslet) kedvezőbbé válása, illetve a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés lenne szükséges.
Fotó: Depositphotos
Ugyanakkor Regős is úgy véli, hogy az elmúlt időszakban bejelentett, részben már el is indult programok (például Otthon Start Hitelprogram, Lakhatási Tőkeprogram) a lakásépítések számára pozitívan hathatnak, ez pedig az épületek építésének számait is felfelé húzhatja.
Ami itt kérdés lehet, az az árak: az építőipari árak elmúlt évekbeli jelentős emelkedése megdrágította a lakásépítéseket, illetve rontotta az építési beruházások megtérülését.
Összességében a második negyedévben az építőipar negyedéves alapon várhatóan pozitívan járul hozzá a GDP-hez, de az sem kizárt, hogy a hozzájárulás éves alapon is pozitív lesz – ez a júniusi adattól függ majd – sommázza Regős Gábor.
