Ugyanakkor a hazai munkát terhelő adók és járulékok összességében nagyon magasak, Európában a negyedik helyen állunk, ami rendkívüli módon árt a versenyképességnek és lehetetlenné teszi a gazdaság kifehérítését. Erről egy szemléletes ábrát itt lehet látni:
//www.oecd.org/ctp/tax-policy/taxing-wages-tax-burden-trends-latest-year.htm
(a grafikon azt mutatja, hogy a teljes bérköltség hány százaléka megy különböző adók, járulékok formájában az államhoz)
Magyarországon nagyjából 2 forintba kerül összesen a munkaadónak, hogy a munkavállaló 1 forintot kézhez kapjon. Tekintve a nem túl erős adózási morált, ez garantálja a feketefoglalkoztatást és erősen visszaveti gazdaságunk növekedési lehetőségeit. Hiába alacsonyabbak a hazai nettó bérek, mint mondjuk a szlovák vagy lengyel, a munkaadók azt nézik mennyibe kerül nekik összesen a foglalkoztatás és ez alapján döntenek, hogy melyik országban mennyi munkaerőt alkalmazzanak - így már nem vagyunk annyira vonzóak.
Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, akkor azonnali és nagyarányú járulékcsökkentésre van szükség - természetesen ez szükségessé tenné az egyenlet másik oldalának, a hatalmas költségekkel járó túlburjánzott államnak az összehúzódását is!
Ha megnézzük versenytársainkat, vagy akár Svájcot, esetleg az elmúlt évtizedekben hatalmas növekedést produkáló Írországot, akkor egyértelmű, hogy 30-50%-kal azonnal csökkenteni kellene a munkát terhelő járulékokat. Ez egyben lehetővé tenné a reálbérek gyors növelését is - ami amúgy is bekövetkezik - anélkül, hogy a munkaadók emiatt jelentős áremelésekre illetve a profitjuk (és így beruházásaik) elvesztésére szorulnának.
Ha ez nem következik be, akkor az előttünk álló, és elkerülhetetlennek látszó jelentős nettó béremelkedés vagy a vállalati profitokat fogja megcsapolni, és az a kevés beruházás is eltűnik emiatt, ami most még van, és/vagy jelentős inflációt fog gerjeszteni, mert áremelésekre kényszerülnek a vállalatok, hogy a magasabb bérköltséget kitermeljék. Ráadásul a fehérítő hatás miatt könnyen lehet, hogy nem is járna akkor költségvetési bevételkieséssel mint most gondolnánk. Végül pedig a költségvetés jelenleg jó helyzetben van, most meg lehetne lépni egy ilyen versenyképességileg fontos, hosszútávon is nagyon hasznos gazdaságsegítő lépést. Véleményem szerint egy bátor lépés jelentős pozitív hosszútávú növekedési hatásokkal járna.
Természetesen ez nem új gondolat, de most úgy tűnik, hogy egyszerre van rá lehetőség, és a körülmények kényszerítő ereje is efelé hajt minket. Reméljük a gazdaságpolitikusaink mérlegelik ezt a lehetőséget, és mernek nagyot álmodni!