A nemzetközi hitelminősítő egy fokozattal, "AA"-ról "AA mínusz"-ra rontotta a japán besorolást, stabil kilátással. Japán besorolása így továbbra is magasan elsőrendű.
A leminősítéshez fűzött indoklás szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) mért államadósság-ráta - amely most is az egyik legnagyobb a világon - tovább nő annál, amit a hitelminősítő korábban valószínűsített. A jelenlegi tendenciák alapján az látható, hogy az adósságállomány egészen a 2020-as évek közepéig növekedik majd.
A GDP-arányos államháztartási hiány a (2011. március 31-ig tartó) 2010-es üzleti évben 9,1 százalék lesz, és 2013-ra csupán 8 százalékig csökken. A tartósan magas deficit szűkíti a kormány mozgásterét, csökkenti az egyébként is gyenge fiskális alkalmazkodóképességét, rugalmasságát. Az államháztartás egyensúlya csak 2020-ra állhat helyre, ha nem indul jelentős költségvetési konszolidációs program.
A besorolás stabil kilátását az indokolja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának címéért Kínával versengő Japán kedvező külső egyenlege és monetáris rugalmassága részben ellensúlyozza a fiskális - költségvetési - oldalról érkező nyomást. Az S&P hangsúlyozza, hogy a jen nemzetközi szerepe, tartalékvaluta funkciója rugalmasságot biztosít, Japán a világ legnagyobb külső hitelezője - nettó külső pozícióegyenlege 2010 végén valószínűleg elérte a folyó bevételek 254 százalékát -, az ország arany- és devizatartaléka pedig meghaladja az ezermilliárd dollárt, aminél nagyobb tartalékkal csak Kína rendelkezik az egész világon.
A gazdasági fejlődést és az államháztartási gondok megoldását hátráltató legnagyobb kihívások közül a hitelminősítő megemlíti a deflációt; az árak csökkenése és gazdasági teljesítmény növekedése már 1992 óta párhuzamosan halad előre, aminek következtében a japán gazdaság nominálisan a legcsekélyebb mértékben sem nőtt.
A másik fő problémát a demográfiai folyamatok okozzák: a népesség rendkívüli gyorsasággal öregszik, a munkaképes korúak száma így egyre csökken. A társadalombiztosítással összefüggő terhek 2011-ben a költségvetési kiadások 31 százalékát teszik ki, és ez az arány csak tovább növekedik, ha nem indulnak reformok.
Mindennek hatására a japán gazdaság középtávon csupán évi 1 százalékkal növekedhet - áll az S&P elemzésében.
A tokiói pénzügyminisztérium adatai szerint a hosszú távú államadósság az idén március végén 869 milliárd jent tesz majd ki, ami a GDP 181 százalékának felel meg.
A legfejlettebb ipari államokat tömörítő nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a rövid lejáratú kötelezettségekkel együtt a teljes japán államadósság 2011-ben elérheti a GDP 204 százalékát, ami messze meghaladja a súlyos államadósság-válsággal küszködő Görögország 137 százalékos, és a Görögországhoz hasonlóan külső segítségre szoruló Írország 113 százalékos GDP-arányos adósságrátáját.
MTI
