Andrzej Duda köztársasági elnök - akit a kormányzó jobboldali Jog és Igazság pártja (PiS) szövetségesének tartanak - korábban bejelentette: azt fogja javasolni, hogy a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon váltsák át zlotyra. Ez elemzők szerint mintegy 35 milliárd zloty (2550 milliárd forint) kiadást jelentene a bankoknak.
A novemberben megalakult új kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy jövőre különadót vet ki a pénzügyi szektorra. Az ebből a bankadóból befolyó mintegy hétmilliárd zlotyból (509 milliárd forint) fedeznék a szociális kiadások egy részét, egyebek mellett a havi 500 zloty gyermeknevelési támogatást.
A lengyel bankszektor tavalyi egész éves eredménye 16 milliárd zloty volt.
Több mint félmillió lengyel vett fel svájci frank alapú devizahitelt az alacsony hitelkamat miatt, azonban az utóbbi években a frank lengyel zlotyval szembeni árfolyama csaknem duplájára nőtt, megemelkedtek a törlesztőrészletek, és a kölcsönt felvevők az államtól várják a helyzet megoldását.
A PiS a választási kampányban azt ígérte, hogy lendületben tartja a már most is 3,5 százalékkal növekvő gazdaságot. Ezt úgy képzeli el, hogy a jegybankon keresztül 350 milliárd zlotyt pumpálna a gazdaságba.
"Sok hűhó semmiért. Várjunk és lássuk a költségvetést, amely felvázolja a kormány prioritásait" - fogalmazott Belka, aki szerint nincs esély arra, hogy pénzt nyomtassanak.
A következő hetekben a lengyel jegybank monetáris tanácsának szinte minden tagját kicserélik, Marek Belka elnöki mandátuma pedig 2016 közepén jár le.
MTI
