3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A megszorítás Magyarországon szitokszóvá vált, azonban nevezzük akárhogy, a kormány kedden bejelentett csomagja lényegében megszorítás - írja az Economist publicistája. Szerinte a bűvös A-betűs szót (austerity=megszorítás - mfor.hu szerk.) a 2014-es választásokig nem érdemes elővenni hazánkban.

A magyar kormány a Széll Kálmán Terv keretében 2012-ben 550, 2013-ban pedig további 350 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét, ennek köszönhetően jövőre 2,5, 2013-ban 2,2, 2014-ban pedig 1,9 százalékos lenne a hiány. Ennek ára azonban a sokat támadott bankadó fennmaradása és a társasági adó csökkentésének elhalasztása - emeli ki az Economist publicisztikája.

"Ezek bátor és vitatott intézkedések, melyek azt mutatják, hogy a magyar kormány a középpontba helyezi Magyarország strukturális problémáinak megoldását" - olvasható a cikkben. Az Economist szerzője ugyanakkor kiemeli, hogy a kormány elutasítja azt, hogy megszorításról lenne szó.

"A megszorítás szitokszó lett Magyarországon, a legtöbben a jólöltözött bankárokkal azonosítják, akik az IMF és a Világbank főhadiszállásán ülnek és azt akarják elérni, hogy a kormány csökkentse a jóléti kiadásait. A kormány viszont éppen ezt csinálja, még ha nem is vallja be" - véli a londoni lap újságírója. Példaként említi, hogy a kormány csomagja jelentős megtakarításokat tartalmaz a rokkantnyugdíjak, a gyógyszerkassza vagy a közösségi közlekedés területén.

A lap szerdán megjelent cikke szerint a külföldi befektetők továbbra is óvatosak Magyarországgal kapcsolatban a kormány tavalyi válságadói után. Hiába csökkent a személyi jövedelemadó 16 százalékra, az élőmunka terhei magasak maradtak, ez pedig az egyik oka a 11 százalék feletti munkanélküliségnek és az 55 százalékos aktivitási rátának. A másik ok pedig a magyar munkaerő alulképzettsége, a nyelvtudás hiánya.

"A magyar egészségügy megreformálása egy politikai aknamező és ezt a Fidesz is nagyon jól tudja" - emeli ki a publicista. Emlékeztet arra, hogy 2008-ban a szocialista kormány vezette be a 300 forintos vizitdíjat és próbálta csökkenteni az egészségügyi kiadásokat, amit aztán éppen a Fidesz tett semmissé egy népszavazással.

Az Economist cikkének végkicsengése az, hogy akár használja a kormány a megszorítás szót, akár nem, a lényeg, hogy szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat. A lap idézi Peter Attard Montalto véleményét: a Nomura elemzője szerint a kormány lépései jók, azonban akárhogy hívjuk őket, ezek megszorítások. "Csak a választópolgároknak el ne árulják ezt" - teszi hozzá az Economist.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!