3p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Tekintve a hazánkban egyre fenyegetőbbé váló munkaerőhiányt, luxusnak mondható, hogy több mint 288 ezer olyan 15-29 év között fiatal van, aki nem dolgozik, de nem is tanul semmit sem.

Az OECD a napokban tette közzé legfrissebb adatait az olyan fiatalokra vonatkozóan, akik nem dolgoznak, de oktatásban sem vesznek részt - magyarul kallódnak. Az kérdés, hogy ezek a 15-29 év közöttiek mivel töltik így a napjaikat, de további információ hiányában a be nem vallott külföldi munka, a feketemunka ugyanolyan esélyes lehet, mint az eltartotti státusz.

Az OECD adatai szerint Magyarországon a 15-29 évesek 15,8 százaléka tartozik ebbe a csoportba a 2015-ös adatok szerint, ami valamivel magasabb a szervezethez tartozó országok átlagánál, a 14,6 százaléknál. Vagyis mivel év elején a korcsoportba 1,823 millió fiatal tartozott,

ez azt jelenti, hogy 288 034 fiatal nem jár iskolába és nem is dolgozik. Ez a teljes népesség 2,9 százaléka.

Noha az arányt tekintve 2014-hez képest javulás következett be, ez közel sem olyan mértékű, hogy az OECD-rangsorban előkelőbb helyre kerüljünk - legalábbis pozitív értelemben. 2014-ben a 16,4 százalékos aránnyal Magyarország jobban állt az OECD-átlagnál, és ez a 17. legnagyobb arányt jelentette. A 2015-ös adat viszont rosszabb az átlagnál, ráadásul a 11. legmagasabb érték is egyben. Mindez azt jelenti, hogy bár hazai viszonylatban kimutatható a helyzet javulása, az ennek érdekében tett erőfeszítések, illetve piaci változások koránt sem annyira előremutatóak, mint más országok esetében, akik a rangsorból ítélve jobban tudták egy év alatt csökkenteni a "kallódó" fiatalok arányát.

A régióban sem állunk sokkal jobban

Ha a magyar helyzetet összehasonlítjuk a mérvadónak tartott visegrádi országokéval, kiderül, hogy ezen a területen nagyjából "versenyképesek" vagyunk. Akárcsak 2014-ben, úgy a lgfrissebb adatok szerint is van nálunk rosszabb, mégpedig Szlovákia, hiszen a korábbi 18,2 százalékos arány 17,3-ra csökkent a tavalyi évre, vagyis a magyar ráta stabilan a második legrosszabb. Persze, ha egy kicsit nyugatra tekintünk, mérföldekkel le vagyunk maradva, hiszen Ausztriában a 15-29 éves fiatalok 10,5 százaléka nem tanul és nem dolgozik, igaz ez egy évvel korábban még 9,3 százalékot jelentett.

A legmagasabb arány változatlanul Törökországhoz köthető, 29,8 százalék, ami ráadásul nagyobb is a 2014-esnél, ami a fiatalok 28,4 százaléka élte tétlenül a napjait. A negatív dobogó másik két fokán ugyanaz az ország szerepel, igaz helycsere után: 26,9 százalékkal Olaszország (2014-ben 26,2 százalék volt az arány), és Görögország 24,7 százalékkal, ahol egyébként látványos csökkenés mutatkozott az előző évi 26,7 százalék után.

A legkevesebb fiatal Izlandon kallódik a legfrissebb adatok szerint, 6,2 százalék, előtte Hollandia áll 7,8 és Luxemburg 8,4 százalékkal. Érdekes fejlemény, hogy utóbbi kettő esetében látványos romlás mutatkozott, hiszen a holland ráta 7,6, a luxemburgi pedig 6,5 százalék volt még 2014-ben.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!