2015-re érheti el a magyar gazdaság bruttó hazai összterméke a válság előtti szintet, vagyis a 2007-es állapotot, és így záródhat a kibocstási rés - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentését bemutató tájékoztatón. Virág Barnabás, a jegybank igazgatója ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a GDP felhasználása most alapvetően más szerkezetű, illetve dinamikájú, hiszen a fogyasztással szemben várhatóan a nettó export és a beruházások fogják a következő időszakban a teljesítményt emelni. Ezek pedig alacsonyabb keresleti inflációs nyomással járnak együtt, mint a fogyasztás.
Kérdésre válaszolva az MNB szakértői elmondták, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése jelenleg még mindig 0,5-1 százalék között mozog, ami középtávon 2-2,5 százalékra mehet fel. De csak abban az esetben, ha az eurózóna - mint legfőbb exportpiacunk - is eléri az 1-1,5 százalékos növekedést.
Virág prezentációjában rámutatott arra is, hogy a szeptemberben 2014-re jelzett 2,4 százalékos inflációt alapvetően három okból vitték le a mostani elemzésben 1,3 százalékra. Az iparcikkek importjának mérsékeltebb inflációja 0,2, a kedvezőbb üzemanyag és élelmiszerárak 0,7, míg a kormányzati intézkedések (ingyenes készpénzfelvétel, BKV menet- és bérletjegyek árcsökkenése) 0,3 százalékponttal járult hozzá a csökkenéshez.
Virág a KSH adatsoraiból kiolvasható 3,5 százalék körüli maginflációval kapcsolatban elmondta: figyelembe kell venni, hogy a magyar maginflációs kosárnak a dohány- és az alkoholtermékek is a részét képezik, márpedig azok magas adótartalma, illetve változtatása jelentősebben mozdítják el a maginfláció mértékét. Ezért a gazdaságban jelen lévő inflációs alapfolyamatokat a jegybank által számolt szűrt indexek jobban megragadják, azok pedig nem mutatnak inflációs nyomást.
mfor.hu
