Megközelíthető a hiánycél, de akkor nem marad tartalék
A június közepén benyújtott költségvetési törvényjavaslat értelmében 2013-ban 2,8 százalékos lehet a költségvetés hiánya a GDP-arányában szemben a kormány 2,2 százalékos céljával - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön bemutatott elemzésében. Az Országvédelmi Alap tartalékainak törlésével a hiány 2,4 százalékos lehet, de akkor nem maradna további szabadon felhasználható tartalék esetleges negatív események bekövetkezésére.
"A törvényjavaslat benyújtását követően bejelentett intézkedések további kockázatokat hordoznak. Ezekkel az intézkedésekkel pontosan még nem tudtunk számolni. Fontos kiemelni, hogy 2012-ben és 2013-ban is elérhetőnek tartjuk a 3 százalék alatti hiányt a szabad tartalékok törlésével" - emelte ki Baksay Gergely, az MNB szakértője.
Komoly kockázatok vannak
A kormány és a jegybank előrejelzése közötti eltérés döntően a bevételi oldalon jelentkező kockázatoknak köszönhető - hangzott el a sajtótájékoztatón. Elsősorban az elektronikus útdíj és az egészségügy terén látnak kockázatokat a szakemberek, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata azonban a vártnál nagyobb egyenlegjavulást is hozhat, ha megvalósulnak a kormány tervei.
"Az e-útdíjjal kapcsolatban egyelőre nem is írták ki a közbeszerzéseket, ezért fennáll annak a veszélye, hogy nem sikerül 2013 közepén bevezetni az intézkedést. A gyógyszerkassza területén pedig nem tartjuk elképzelhetőnek a további 80 milliárd forintos egyenlegjavulást 2012-höz képest, itt 30 milliárddal kisebb egyenlegjavulásra számítunk. Ugyanakkor az EU/IMF-megállapodás megkötésével a kormánynál alacsonyabb kamatkiadásokra számítunk" - részletezte Baksay Gergely.
"A bruttó államadósság lassan csökkenhet, de még messze van a maastrichti kritériumtól. A költségvetési törvényjavaslat értelmében 2013-ban 1,2 százalékkal csökken a GDP-arányos adósság, mi ennél jóval kisebb, 0,3 százalékos mérséklődésre számítunk, így 2013 végén a GDP 78,1 százaléka lehet a bruttó adósság" - vázolta fel az MNB szakembere. Hozzátette: számításaik szerint legfeljebb 2,9 százalékos költségvetési hiánynál teljesülhet a törvényben rögzített adósságszabály, melynek értelmében az 50 százalékos adósságszint eléréséig évente legalább 0,1 százalékkal kell csökkennie az adósságrátának.
Indoklásként elhangzott, hogy az MNB azért számol magasabb adóssággal, mert egyrészt a makropályát a kormánynál kedvezőtlenebbül ítéli meg, másrészt pedig a számításokba belekalkulálták a Diákhitel II. adósságnövelő hatását.
"A fő kockázatok annak köszönhetők, hogy az Országvédelmi Alap törlésével nem maradna szabadon elkölthető tartalék a költségvetésben esetleges negatív esemény bekövetkezésére. Emellett, ha az Európai Bizottság jogellenesnek minősíti a távközlési különadót, akkor akár 200 milliárdos bírságra is számíthat hazánk, de ennek az ügynek a kimenetele nagyon bizonytalan, és az sem garantálható, hogy jövőre döntés születik" - mondta Baksay Gergely.
Az újabb Orbán-csomag tovább ronthatja a kilátásokat
A jegybank szakemberei nem számoltak a hét elején bejelentett munkahelyvédelmi csomaggal, mely többek között komoly járulékcsökkentéseket tartalmaz. Ezzel kapcsolatban az elemzés bemutatásakor csak annyit mondtak, hogy a költségvetés szerintük nem tartalmaz fedezetet erre a 300 milliárdos intézkedéscsomagra, így ha a kormány tartani akarja a hiánycélt, akkor további intézkedésekkel kell erre fedezetet teremteni.
Az MNB szakértői szerint a tranzakciós illeték egy részének egyenlegjavítása átmeneti lehet, hiszen az MNB-től befolyó pénzt 2014-ben a költségvetésnek pótolnia kell, ami 100 milliárdos lyukat jelent a büdzsében. Összességében azzal számolnak, hogy az új illetékből 90 milliárdot fizet majd a lakosság, 100-100 milliárdot pedig a jegybank és a Magyar Államkincstár, de utóbbi esetében kockázatos az előirányzat teljesülése.
Beke Károly
mfor.hu
