A szezonálisan nem igazított adatok szerint márciusban a háztartások 13 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. A devizahiteleknél viszont a törlesztések összege csaknem 28 milliárd forinttal meghaladta a felvett hitelek összegét, azaz ennyivel csökkent a devizahitelek állománya. A betétállománynál fordított a helyzet: a forintbetétek állománya 131,5 milliárd forinttal csökkent, a devizabetéteké ugyanakkor 36,5 milliárd forinttal nőtt, ami összességében a betétállomány 95 milliárd forintos zsugorodását eredményezte.
Az MNB statisztikájából kiderül, hogy a vállalatok magatartása nagyban hasonlít a háztartásokéhoz. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint a nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya 28,3 milliárd forinttal emelkedett, míg a devizahiteleinek állománya 187,9 milliárd forinttal csökkent. Ebben a szektorban a forintbetét állomány 56,5 milliárd forinttal csökkent, míg a devizabetét állomány 49,3 milliárd forinttal emelkedett, így összességében 7,2 milliárd forint nettó betétkivonás történt.
A háztartások által felvett forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül 56 százalék volt márciusban (a lakáshiteleken belül 35 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 61 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 96 százalék) - áll a jegybank közleményében. A lakáscélú és szabad felhasználású forint jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója márciusban jelentősebb mértékben
csökkent: az MNB közlése szerint a februári 11,9 százalékról márciusra 11,2 százalékra. Még látványosabb a csökkenés a múlt év márciusához képest, akkor ugyanis az átlagos hitelköltség mutató 15,2 százalék volt.
Az euróban mért átlagos hitelköltség mutató is csökkent februárról márciusra 9,1 százalékról 8,9 százalékra. Tavaly márciusban 9,5 százalék volt. A háztartások svájci frankban mért átlagos hitelköltség mutatója az utóbbi hónapokban 6,25 százalékon stagnált. Tavaly márciusban 7,6 százalékos kamatot regisztrált az MNB.
MTI/Menedzsment Fórum
