2010-ben 0,3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye, 2011-ben pedig 2,9 százalékos bővülést várnak a TakarékBank elemzői. „Arra van kilátás, hogy a növekedést tekintve 2011-re felzárkózzunk a régió országaihoz, sőt, nálunk már nem lesz szükség további keresletcsökkentő intézkedésre, mint például Lengyelországban” - emelte ki egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.
A szakember szerint a tavalyi negyedik negyedév még okozott komoly negatív meglepetéseket, vélhetően tovább csökkent a GDP, így hazánk továbbra sem lábalt ki a recesszióból. Ez várhatóan az idei évre marad, azonban nem a hazai fogyasztás fogja húzni a magyar gazdaságot. A belső kereslettel kapcsolatban az egyetlen pozitívum a reálbérek januári emelkedése az adóváltozások miatt, ez elősegítheti a fogyasztás lassú stabilizálódását.
„A GDP összetevőit tekintve a készletezésben látszanak pozitív változások. Ez azonban minden bizonnyal csökkenti majd a nettó exporttöbletet, mivel a cégek elsősorban importból töltik fel készleteiket” - emelte ki Suppan Gergely.
A munkanélküliség területén további növekedésre számítanak a szakemberek: az idei év első felében várhatóan kismértékben tovább emelkedik majd az állástalanok aránya, a második félévben pedig 10,5-10,6 százalék körüli szinten stabilizálódhat a mutató.
A jelenlegi állás szerint tartható a hiány
„Ha a külső motorok fennmaradnak, akkor tartható lehet az idein évre tervezett 3,8 százalékos költségvetési hiány” – véli a TakarékBank szakértője. Abban az esetben megvalósulhat a 2011-re tervezett nagyarányú adócsökkentés is.
A cég elemzői szerint a görög gazdasággal kapcsolatos problémák rá fognak világítani Európában, hogy a korábbinál szigorúbb szabályokra van szükség. „Most például a görögöknél felvetődött, hogy az állami vállalatok adósságát is be kell építeni a költségvetésbe. Ha ez nálunk is megvalósulna, akkor az ellenzék által emlegetett hét százalék körüli hiány valóban reálisabb lehet” – véli Suppan. Abban az esetben szerinte elképzelhető, újabb megszorításokra lesz szükség, hogy tartani tudjuk a célt.
„Ha a következő kormány ragaszkodik a radikális adócsökkentéshez, akkor nem nagyon tud kihátrálni a már elhatározott jövő élvi szja-csökkentés mögül, mert azt nehéz lenne megindokolni” - tette hozzá. Szerinte ha tanácsot kell adni a következő magyar kormánynak, akkor a legfontosabb talán az lehet, hogy tartsák szigorúan kordában a kiadási oldalt.
„Az utóbbi tíz év adatai azt mutatják, hogy a javuló költségvetési teljesítmény általában javuló növekedéssel párosul a régió országaiban. Ez fontos tanulságként kell, hogy szolgáljon a következő magyar kormánynak” - magyarázta Ádám Zoltán, a TakarékBank osztályvezetője.
Szerinte annyira erős törvényszerűségek határozzák meg a következő kormány teljesítményét, hogy a mozgástér nagyon leszűkül majd, a korábbinál sokkal kisebb esély lesz a hibázásra. Az Európai Unió túlzott deficiteljárása is szűkíti majd ezt a mozgásteret, fűzte hozzá.
Mikor legyen magyar euró?
„A válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gyors euróbevezetésnek is vannak hátrányai. Érdemes elgondolkozni azon, meddig lehet feszíteni a húrt” – emelte ki Ádám Zoltán. A szakember szerint ugyan vannak előnyei is a közös valutának, de nem biztos, hogy érdemes erőltetni a gyors belépést. „Lehet, hogy érdemesebb lenne a természetes konvergenciát kivárni, és egészségesebb gazdasági szerkezettel belépni az eurózónába” – tette hozzá hozzá Suppan Gergely.
Az elemzők szerint fontos kérdés, hogy az Unió mennyire vizsgálja majd a maastrichti kritériumok fenntarthatóságát is, ez például Bulgária számára lehet fontos. Úgy vélik, hogy hazánkban 2015 körül lehet bevezetni az eurót, azonban ezt a folyamatot lehet gyorsítani, ha a kormány szeretné.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
