Az Intrum Justitia örvendetesnek tartja a kormánynak azt a törvényjavaslatát, mely a lánctartozások visszaszorítását kívánja megakadályozni – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. Az új törvénytervezet, mely várhatóan idén júliusban lép hatályba, 30 napban maximálja a fizetési határidőt, és számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt vezet be. Az egyelőre csak a vállalati szférára kiterjedő javaslat értelmében a jövőben az adósok, és nem a tartozásukat követelők fizetik meg a késedelem díját. Felfalusi szerint amellett, hogy a törekvés egyértelműen segítheti a fizetési morál javulását, a kormány ezzel a gesztussal már elismeri a kintlévőség kezelés jelentőségét is. A behajtás költségeinek az adósra való terhelésével új modell jöhet létre, mely kiválthatja a sikerdíjas konstrukciót a vállalati követeléskezelésnél – hangsúlyozta Majorosi Gyöngyvér, az Intrum Justitia értékesítési vezetője.
A követeléskezelési piac egészét az előrelépés dacára továbbra sem szabályozza átfogóan a törvény. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) illetékessége alá csak a követeléskezelés egy része tartozik (többek között a követelésvásárlás, vagy faktoring), a behajtást végző cégeket viszont jóval gyengébb jogosítványokkal ellenőrizheti csupán banki, pénzintézeti követelések esetén. A PSZÁF csak javaslatokat tehet a szakma magatartási normáira. A felügyelet tavaly ősszel megfogalmazott, idén májustól hatályos követeléskezelési ajánlásának fontos része az ügyfél folyamatos és részletes tájékoztatása, a telefonbeszélgetések rögzítése és tárolása, valamint – amennyiben ez lehetséges – áthidaló pénzügyi megoldások kidolgozása is. Ennek eredményeként várhatóan a panaszok is visszakereshetőek lesznek.
Az Intrum Justitia vezérigazgatója alapvetően egyetért a PSZÁF ajánlásával, de az adósok felelősségét is ugyanolyan fontosnak tartja, mint a követeléskezelőkét, hiszen az ajánlás is csak az együttműködő adósokra vonatkozik. A cél, hogy mind a követeléskezelő cég, mind az adós egyenrangú partnerként vehessen részt a követeléskezelés folyamatában. A követeléskezelő cég itt elsősorban mediátori szerepet tölt be, és igyekszik mindkét fél érdekét egyaránt figyelembe venni.
Egy olyan törvényi szabályozás megalkotására van szükség, mint Nyugat-Európában, ahol a követeléskezelés jogilag szabályozott, engedélyhez kötött tevékenység. Ez azonban Magyarországon még mindig nem valósult meg, pedig igény mindkét oldalról lenne rá, így nem ajánlások, hanem megfelelő szabályrendszer mentén működhetne a szakma.
(X)
