Három év, 2867 milliárd vagyongyarapodás
A szerda reggeli jegybanki statisztika az adósság mellett a háztartások vagyonára vonatkozóan is tartalmaz érdekességeket. A közölt adatok alapján úgy tűnik ugyanis, hogy a háztartások majdnem 3000 milliárd forinttal lettek vagyonosabbak 2010 második negyedéve óta. Vagyis ennyivel nőtt a nettó pénzügyi vagyon, azaz az eszközök és a kötelezettségek különbözete a háztartások esetében.
Főleg a 2011-es magánnyugdíjpénztéri vagyon bevonása tükrében érdekes ez a differencia. Az akkori lépés hiába apasztotta ugyanis a háztartások vagyonát, ezt a hatást jócskán túlkompenzálta a lakosság, hiszen a legfrissebb adat 2867 milliárd forinttal magasabb a 2010 második negyedévitől.
2013 második negyedévében 19 741 milliárd forintra rúgott a nettó pénzügyi vagyon, ami még az előző negyedévitől is majdnem 500 milliárddal több, az év eleji állapothoz képest pedig ezermilliárdos a növekedés. Ez részben pénzügyi eszközök gyarapodásának eredménye, részben pedig a háztartások törlesztéseinek. A kötelezettségeik ugyanis az év eleji 9651 milliárdról 9256 milliárdra csökkentek, míg 3 éves távlatban 2093 milliárddal csökkentették a háztartások a tartozásaikat.
A befektetési jegyek és az állampapírok a nyertesek
A szerda reggeli jegybanki statisztikából kiderült, hogy a háztartások továbbra is gőzerővel takarítanak meg, hiszen tavaly a magánnyugdíjpénztári korrekciókat is figyelembe véve 3 hónap alatt 362 milliárdot tudtak félretenni, addig idén 392 milliárd volt ez az összeg.
A háztartások pénzügyi eszközei az elő negyedévhez képest közel 140 milliárddal növekedtek 28 997 milliárd forintra, az év eleji állapothoz képest pedig több mint 600 milliárdos a növekedés. Mindez leginkább két eszköznek köszönhető. Egyrészt arányaiban jelentős mértékben ugrott meg a központi kormányzat értékpapírjaiban lévő összeg: januárhoz mérten 300 milliárddal, vagyis 27 százalékkal 1580 milliárdra emelkedett. Másrészt pedig nagyon sok pénzt helyeztek el befektetési jegyekben a háztartások, ami arányaiban 23 százalékos, vagyis több mint 200 milliárdos bővülést jelent, így az állomány értéke június végén 2938 milliárd forintot tett ki.
Nagyon hasonló eredményt kapunk egyébként akkor is, ha azt nézzük, hogy az elmúlt 3 év milyen változásokat eredményezett a lakosság vagyonában, pénzügyi eszközeiben. Annyi különbséggel, hogy itt már látványos az egyéb betétek állományának beszakadása. Ahogy az az alábbi grafikonon is jól látható, a trendforduló a tavalyi utolsó negyedévben kezdődött: megugrott a befektetési jegyek és hirtelen zuhanni kezdett a betétek állománya. Mindez annyira persze nem újdonság, hiszen a jegybanki alapkamatvágások legnagyobb vesztesei a banki betétek voltak, melyek fokozatosan veszítettek így a vonzerejükből. 2010 második negyedévéhez mérten egyébként a betétek 3,4 százalékos csökkenésével (5817 milliárd lett a 6024-ből) párhuzamosan a befektetési jegyek állománya 30 százalékkal 2938 milliárdra növekedett.
mfor.hu
