Elsősorban hazánk kockázati megítélésének javulásával magyarázta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a Monetáris Tanács hétfői ülésén 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Pedig egy hónapja még a jegybank is a görög válság továbbgyűrűzése miatt aggódott, azonban az utóbbi hetek rácáfoltak ezekre az aggodalmakra.
Szoros volt
"Szoros szavazati aránnyal csökkentette a kamatot 25 bázisponttal a Monetáris Tanács, a másik javaslat egy 50 bázispontos kamatcsökkentés volt" - mondta el a hétfői döntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke.
Az utóbbi napokban néhányan már rebesgették, hogy akár 50 bázispontos vágás is elképzelhető a hétfői ülésen, mivel a hangulat továbbra is kedvező. A forint a múlt héten több hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, ráadásul az utóbbi napokban az egyik legkomolyabb kockázati faktortól is megszabadultunk azzal, hogy az Európai Unió tagállamai megállapodtak Görögország megsegítéséről.
"Egy hónappal ezelőtt még a görög adósságválság továbbgyűrűzésének kockázatától óvtuk magunkat, mostanra azonban az élet rácáfolt ezekre a kockázatokra" - emelte ki Simor a sajtótájékoztatón. A nemzeti bank elnöke hozzátette: elsősorban hazánk kockázati megítélésének javulása tette lehetővé, hogy a márciusi ülésen tovább csökkentsék a kamatot.
A forint erősödése és a CDS-felárak csökkenése miatt az Equilor elemzői is úgy vélik, hogy akár egy nagyobb, 50 bázispontos kamatvágás is belefért volna. A nemzetközi elemzői konszenzusokban azonban szinte mindenki 25 bázispontos csökkentést várt, aki nem, az pedig a kamat szinten tartását.
Az alábbi táblázatban az Equilor elemzői azt vették górcső alá, hogy az elmúlt kilenc alkalommal hogyan alakult a Monetáris Tanács kamatdöntése annak fényében, hogy milyen volt Magyarország aktuális kockázati megítélése, amelytől a tanács függővé teszi a mindenkori kamatdöntés irányát és mértékét. Az adatgyűjtésből az látszik, hogy az országkockázati felár (az ún. CDS felár) messze alulmúlja az elmúlt 9 hónapban látott szinteket, sőt összességében 2008. októberi szinteken, azaz a Lehman Brothers csődje körüli szinteken mozog. Ez alapján tehát bőven lett volna tér egy nagyobb mértékű kamatvágásra, hiszen Magyarország megítélése az elmúlt hetekben olyan szinten javult, hogy helyenként már a Görögország számára követendő példaként emlegetik hazánkat a nemzetközi sajtóban.
Lassan kezdhetünk óvatosak lenni
"Az elmúlt héten több olyan elemzés is napvilágot látott a külföldi elemző házak tollából, amelyek jelentősen süllyedő kamatpályát vizionáltak hazánk esetében, ezek többsége véleményünk szerint azonban túlzottan optimista" - olvasható az Equilor elemzésében. A cég szakemberei szerint a 25 bázispontos lépések egészen addig folytatódhatnak, amíg a nemzetközi befektetői hangulat pozitív marad.
Ezzel egyetért Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makroelemzője is: „Nincs kétségünk afelől, hogy a magyar gazdaság állapota indokolja a további kamatcsökkentést. A munkanélküliség 11% fölé ugrott, a kiskereskedelmi forgalom 3 éve folyamatosan csökken, a rendszerben inflációs nyomás nemigen érhető tetten. A gazdasági visszaesés megállításának egyik kulcstényezője a legkevésbé megtépázódott export, amit egy viszonylag gyengébb árfolyammal lehet támogatni. Ha mindezt egybevetjük, akkor azt látjuk, hogy minden az alacsonyabb kamatszint irányába mutat” - véli a szakember.
Ugyanakkor a Generali Alapkezelő elemzője szerint csak akkor van esély 5 százalék alatti alapkamatra, ha nem számolunk azzal, hogy valami kedvezőtlen fordulat következik be. Vizkelety Péter szerint viszonylag kicsi az esély arra, hogy az idei évet megússzuk úgy, hogy akár belpolitikai események, akár a globális tőkepiacokról begyűrűző hatások ne borzolnák a forintban befektető piaci szereplők kedélyét.
"A választások közeledtével felerősödhet a befektetői aggodalom, még akkor is, ha a piaci szereplők többsége arra számít, hogy a megalakuló új kabinetnek feltehetően kényelmes többsége lesz egy stabil, kiegyensúlyozott kormányzáshoz. Azzal kapcsolatban azért maradhat kétség a befektetőkben, hogy az oly sokszor hangsúlyozott valódi reformértékű lépésekre sor kerülhet-e annak tudatában, hogy több lényeges kérdéshez kétharmados többség szükséges" - véli a szakember.
Menedzsment Fórum
