Május végén 8271,4 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak a magyar háztartások - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Ez az összeg főleg a forint gyengülésének köszönhetően több mint 270 milliárd forinttal emelkedett áprilishoz képest. A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya eközben 63,3 milliárd forinttal emelkedett egy hónap alatt.
Betett a frank szárnyalása
Május végén a 8271,4 milliárd forintnyi háztartási hitelállományból 2884,5 milliárd forint volt forinthitel, 5386,9 milliárd pedig devizahitel. Forintban az állomány 2,5 milliárd forinttal csökkent átértékelődés miatt, illetve 27,5 milliárddal emelkedett tranzakciókból eredően. Azaz 27,5 milliárddal volt több az új hitelfelvétel, mint a törlesztés a múlt hónapban.
Ennél érdekesebb a devizahitel-állomány alakulása: ez 5139,8 milliárd forintról emelkedett 5386,9 milliárdra egyetlen hónap alatt. Itt a törlesztés 37,9 milliárddal csökkentette az állományt, hiszen gyakorlatilag nem lehet új devizahitelt kapni. Ugyanakkor az átértékelődés és az árfolyamváltozás 285 milliárd forinttal növelte az állományt. Mindez azért lehet különösen bosszantó a devizahitelesek számára, mert azt tapasztalják, hogy hiába fizetik rendesen a havi részleteket, a hitelállomány csak nő.
A jegybanki középárfolyamokat megvizsgálva egyébként máris kiderül a fenti hatás oka: míg április végén 204,85 forintot kellett adni egy svájci frankért a bankközi devizapiacon, május végére ez 217,44-re ugrott. Az euró jegyzése 264,14-ről 266,74-re emelkedett. Nagyjából ez az árfolyamugrás jelent meg a hitelállományban is, főleg a frank erősödése, mivel a magyar devizahitelek nagy többsége még mindig frank alapú.
Ugyanez a folyamat "kicsiben" megfigyelhető a nem pénzügyi vállalkozásoknál is: esetükben a devizahitel-állomány 25,1 milliárd forinttal nőtt a tranzakciókból eredően és 78 milliárddal ugrott meg az átértékelődés miatt. Így május végén a hazai cégek 3990,1 milliárddal tartoztak a bankoknak, ami bő 100 milliárddal volt magasabb az áprilisi adatnál.
Ha a háztartások betétállományát vizsgáljuk a jegybank statisztikája alapján, akkor megfigyelhető, hogy az áprilisi 7312,2 milliárdról 7307,9 milliárdra csökkent a betétállomány, azaz 23,1 milliárddal többet vettünk ki, mint amennyi az új lekötések összege volt. Ezen belül a forintbetétek állománya 12,1 milliárddal csökkent, míg a devizabetétek a tranzakcióból eredően 11 milliárddal csökkentek, azonban az átértékelődés miatt volt egy 18,9 milliárdos növekedés, azaz összességében 7,9 milliárddal több devizabetétünk volt, mint áprilisban.
Növekvő kamatok
Májusban a háztartások által felvett új forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatói növekedtek - állapítja meg az MNB közleménye a hitelkamatok alakulásával kapcsolatban. A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos hitelköltség mutatója az 1 millió euro érték alatti forinthitelek esetében kisebb mértékben csökkent, míg az 1 millió euró érték feletti forinthiteleknél nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg. Az 1 millió euró érték alatti euróhitelek esetében az átlagos hitelköltség mutató csökkent, míg az 1 millió euró érték feletti euróhitelek átlagos hitelköltség mutatója kisebb mértékben emelkedett.
A háztartásoknál a forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses összértékei esetén növekedés tapasztalható.2 A forint személyi hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónapokhoz képest szintén emelkedett. A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlábai kisebb, míg az euróbetéteinek átlagos kamatlábai nagyobb mértékben növekedtek az előző hónaphoz képest. Az új szerződések értékében a forintbetétek esetében kisebb mértékű növekedés tapasztalható, míg az euróbetétek az előző hónaphoz képest szintén csökkenést mutatnak.
Beke Károly
mfor.hu
