"Magyarország külső sérülékenységének mérséklődése, a kedvező devizaswap-piaci kondíciók, valamint az önfinanszrozási koncepció kidolgozása a továbbiakban nem teszik indokolttá a feltételekhez kötött jegybanki devizaswapok fenntartását. A megváltozott körülményeket mérlegelve a Monetáris Tanács a Növekedési Hitelprogram harmadik pillérét alkotó devizaswap-tenderek megszüntetéséről döntött 2014. július 1-ei hatállyal" - olvasható a jegybank június közepén kiadott közleményében.
A döntés lényegében teljesen logikus, hiszen a nemrég bejelentett önfinanszírozási koncepció céljait tekintve összhangban van a tenderekével. A heti deviza- és kamatswap-aukciók révén ugyanis a jegybank a teljes gazdaság rövid, éven belül lejáró külső adósságát szerette volna csökkenteni a jegybanki nemzetközi tartalékok ideiglenes felhasználásával, amely révén mérséklődhetett volna az MNB kéthetes kötvény-állománya és így vesztesége is. A cél az lett volna, hogy a 4500 milliárd forintos kéthetes állomány 3600 milliárdra csökkenjen. Mivel az NHP első pillérében folyósított új beruházási és forgóeszköz hitelek automatikusan megnövelték a kéthetes állományt, így összességében nem 900, hanem 1325 milliárdnyi üzlet biztosította volna a kívánt cél elérését.
A kereskedelmi bankok azonban nem igazán voltak partnerei ebben a jegybanknak. A kezdeti érdektelenség után a jegybanknál még abban bíztak, hogy a banki döntéshozatali mechanizmusok lassúsága miatt majd augusztustól pörög fel a pénzintézetek aktivitása. De a kereskedelmi bankok a későbbiekben sem igazán éltek a lehetőséggel, mivel - banki forrásaink szerint - nem akarnak lemondani az olcsó külső forrásokról.
Az eredetileg nyár végéig tartó tenderkiírásokat a Monetáris Tanács tavaly augusztus végén visszavonásig, illetve 2,5 milliárd eurós szint eléréséig meghosszabbította.
55 hét: 12 üzlet
A 2013. június 3-a óta meghirdetett 55 tenderen (még hátra lesz a mai napon egy, illetve az utolsó, június 30-án) mindössze 12 alkalommal sikerült üzletet kötnie a jegybanknak a pénzintézetekkel. Ennek pont fele az, ami a harmadik pillér eredeti "élettartama" idején született, a másik fele pedig az augusztus végén bejelentett hosszabbításban.
Összesen bruttó 1,53 milliárd euró, vagyis 460 milliárd forint értékben kötöttek üzletet a bankok Matolcsyékkal, melyből 950 millió már lejárt állomány.
Lett volna még egy út...
Amellett, hogy a bankok üzletelnek a jegybankkal, létezett volna egy másik, a kéthetes állomány csökkenéséhez vezető megoldás is, melyben az államnak is szerepe lett volna. Matolcsy azonban hiába hívta keringőre Varga Mihályt. (Lásd: Varga egyelőre nem keringőzik Matolcsyval)
Ekkor ugyanis az állam a lejáró devizahiteleket forintforrásokból finanszírozta volna. Ez úgy nézhetett volna ki, hogy a kormány a lejáró külső adósságának visszafizetését nem újabb devizakötvények kibocsátásával, hanem a jegybanki devizatartalékok felhasználásával oldja meg. Ebben az esetben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a terveknél több forint alapú állampapírt adott volna el, azokat pedig a jegybank átváltotta volna devizára, amiből a törlesztés történt volna. A többlet forintkötvényeket a bankok vették volna meg, így csökkent volna a kéthetes állományuk. Ez a megoldás azonban a magasabb forintkamatok miatt növekvő kamatkiadásokat eredményezett volna a költségvetésnek. Vagyis végeredményben a kormány sem szeretett volna lemondani az olcsóbb finanszírozásról.
(A nemrég bejelentett önfinanszírozási koncepció is egyébként ezt a verziót erősítette meg, miután a kéthetes kötvények betétesítésével és az újabb swapeszközök bevezetésével az MNB a jegybankban parkoltatott pénzeket a fentieknél határozottabban tereli a magyar állampapírok irányába.)
mfor.hu
