Különös támogatásokat talált egyes cégeknél a Magyar Nemzet: egyes vállalkozásokhoz úgy érkezett állami pénz, hogy azért semmit sem kellett tenni, mert a feltételek már a szerződés aláírásának pillanatában teljesültek.
A lap az egyedi kormánydöntés alapján kötött támogatási szerződések körül vizsgálódott. Ezeknél három fő szempontnak kell megfelelniük a vállalkozásoknak: az állami támogatásért cserébe a bevételi cél meghatározása mellett szerződésben kell vállalniuk, hány új munkahelyet teremtenek, és hány százalékban alkalmaznak felsőfokú végzettségűeket.
Ehhez képest furán szerződtek például a Hell-csoport vállalkozásai. Az energiaitalokat gyártó vállalat négy cége kapott összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatást, cserébe vállalták, hogy
- 29,9 milliárd forintos beruházással
- 172 főről 492 főre növelik a munkavállalói létszámot
- és 2020-ra 27 milliárd forintra növelik az árbevételt.
A NAV nyilvántartása szerint azonban a négy cégnek már a szerződés aláírásának évében 30,4 milliárd forint volt az értékesítés nettó árbevétele, és a szerződéskötéskor már 600 munkavállalót alkalmazak.
A Continental Automotive Hungary Kft. sem éppen lehetetlen feladatba ment bele a támogatásért. Ők a veszprémi gyárukban vállaltak
- 9,9 milliárd forintos kapacitásnövelő beruházást,
- 1699 dolgozójuk mellé további 130 munkatárs felvételét,
- és így az árbevétel 67 milliárd fölé emelését.
A szerződés tavalyi aláírásakor azonban a NAV szerint már 2023-an dolgoztak a gyárban, és a veszprémi üzem árbevétele 73 milliárd forint volt.
A Magyar Nemzet által megszerzett listán talán a dunaújvárosi székhelyű Takata az egyetlen, amely valóban munkahelyeket teremtett, vagyis nem a meglévő létszámra kapott támogatást. A megállapodásokat a kormány nevében a külügyminisztérium kötötte meg. A lap a Transparency International segítségével közérdekűadat-igénylési pert indított, hogy megismerhessék a döntéseket megalapozó dokumentumokat.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményben reagált a Magyar Nemzet cikkére, melyet változtatás nélkül közlünk:
"A bázisértékek meghatározása nem a támogatási szerződés megkötéséhez fűződik, hanem a beruházás megkezdéséhez, amely sok esetben jóval a támogatási szerződés aláírása előtt, a támogatási döntéshozatali eljárás korábbi szakaszában megtörténik.
Ennek értelmében hibás és téves minden olyan megközelítés, amely a szerződés aláírásának időpontjához képest kéri számon a megteremtett munkahelyeket és beruházási költségeket.
Az uniós jogszabályok világosan kimondják: a munkahelyteremtést és a beruházási költségeket onnantól kezdve kell számolni, amikor egy cég elfogadja a kormány támogatási ajánlatát, és nem onnantól amikor a szerződést aláírják."
mfor.hu
