Újabb mínuszos hónap
Idén júniusban a tavalyi év hasonló időszakához képest 1,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, míg májushoz viszonyítva stagnált a magyar üzletek forgalma - olvasható a KSH péntek reggel közölt statisztikájában. Sorozatban ez volt a harmadik hónap, amikor év/év alapon csökkentek a kiskereskedelmi eladások, a visszaesés azonban mérséklődött az áprilisi 2,8 százalék és a májusi 2,5 százalék után.
Az utóbbi években egyébként is rendre az jellemezte a magyar kiskereskedelmet, hogy egy-egy kisebb fellángolás után újabb és újabb negatív meglepetések jöttek. Amikor már épp kezdett volna megcsillanni a fény az alagút végén, és kezdtünk volna bizakodni a belső fogyasztás fellendülésében, akkor mindig jött egy újabb gödör. Az utolsó három hónap adata egyébként 2010 tavasza óta a legrosszabb volt, ami a második negyedéves GDP nemrég közölt első becslésén meg is látszott.
Az év első felében egyébként a kiskereskedelmi forgalom 1,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a júniusi 687,4 milliárd forinttal együtt hat hónap alatt 3792,5 milliárdot hagytunk a boltok kasszáinál.
Lassan csak az élelmiszeren nem spórolunk
Júniusban a legnagyobb ütemben a csomagküldő és internetes vásárolások növekedtek, melyek 28,2 százalékkal haladták meg az előző évit. Persze ez a tevékenységcsoport így is marginális, hiszen a majdnem 700 milliárdos teljes forgalomból mindössze 5,7 milliárdot tett ki. Számottevően, 10,9 százalékkal nőtt az év hatodik hónapjában az illatszerek forgalma, míg ruhára 3,3 százalékkal költöttünk többet, mint egy évvel korábban. Emellett élelmiszerből 0,9 százalékkal vettünk többet, mint tavaly.
Visszaesésben a gyógyszerek jártak az élen, melyek forgalma 11,7 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly júniusban. Tartós fogyasztási cikkekből - bútorból, műszaki cikkből - 10,4 százalékkal vettünk kevesebbet, mint egy éve, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma 6,1 százalékkal csökkent egy év alatt. Érdekesség, hogy júniusban a korábban jól teljesítő használt cikkek piaca is jelentősen zsugorodott, ezek az üzletek 6,5 százalékkal kisebb forgalmat regisztráltak, mint egy éve. Érdemes még kiemelni a benzinkutakat, melyek forgalma 2,9 százalékkal csökkent tavaly júniushoz képest.
Fél év alatt a tartós fogyasztási cikkek területén volt a legnagyobb a visszaesés, ennek az üzlettípusnak 8,3 százalékkal lett kisebb a forgalma. Gyógyszerre 6,5 százalékkal költöttünk kevesebbet hat hónap alatt, mint 2011-ben, míg az üzemanyagok forgalma 2,9 százalékkal csökkent.
A mostani adatokkal továbbra is az élelmiszerek teszik ki a legnagyobb szeletet a kiskereskedelmi forgalomból, júniusban 312,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság erre a termékcsoportra. Ez egyébként az idei legmagasabb összeg volt. A nem élelmiszer-termékek forgalma 245,8 milliárd forint volt, míg üzemanyagra 128,9 milliárd forintunk ment el. Az év első felében már 1738,4 milliárd forintot tett ki az élelmiszerek forgalma, ami a teljes 3800 milliárdos kiskereskedelem majdnem fele volt.
"2012 első félévében éves alapon 0,6 százalékkal növekedett az élelmiszer és élelmiszer jellegű termékek értékesítése. Az év hatodik hónapjában az előző havi visszaesés után 0,9 százalékos bővülést könyvelhetett el ez a kiskereskedelmi alágazat az előző év azonos időszakához képest" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken kiadott közleményében a kiskereskedelmi adatok kapcsán.
"Az év hátralevő már nem számítunk a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének további mélyülésére, így a visszaesés jelenlegi mértéke stabilizálódhat. A kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében. Az éves átlagos visszaesés 1,5 százalék lehet" - mondta az adat kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. .
Az Eurostat eddig rendelkezésre álló adatai alapján az unió 9 országában mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom júniusban, míg 11 országban növekedést, 2 esetben pedig stagnálást regisztráltak. Az eurózónában 1,2 százalékos volt a visszaesés átlagos mértéke, míg az EU27 átlagára vetítve 0,7 százalék volt a mérséklődés. Vagyis hazánk nem büszkélkedhet túl jó mutatókkal nemzetközi összehasonlításban, hiszen az EU27 és az eurózóna átlagát is alulmúltuk.
Beke Károly
mfor.hu
