A kormány múlt hét szerdán foglalt állás arról, hogy lesz elvárt adó. A régi és az új között az lesz a különbség, hogy míg a régi nem kínált választási lehetőséget az adófizetőnek, az új lehetővé teszi ezt. Ha a vállalkozó úgy érzi, nem tudja megfizetni az elvárt adót, akkor nem fizeti meg, de bizonyítania kell az adóhatóságnak, hogy tényleg nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, mert annyira veszteséges. Továbbra is az árbevétel két százaléka lenne az adóalap, mértéke megegyezne a társasági adóéval.
A gazdasági versenyképességi kerekasztal képviselőivel is konzultál majd a minisztérium, a tervek szerint a kormány elé március 28-án kerül az előterjesztés, és 2007. második félévében működne az elvárt adó. A Pénzügyminisztérium eredetileg azzal számolt, hogy a cégeket és egyéni vállalkozókat érintő elvárt adóból mintegy 60 milliárd forint folyik be. A második félévben startoló új elvárt adóból ezzel szemben csak 30 milliárd jöhet össze, a kieső másik 30 milliárd forintot pedig az egyensúlyi tartalékból fedezi a költségvetés.
A kamarák, szervezetek szkeptikusak
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta: a pénzügyminiszter arról tájékoztatta őket, hogy a kormány az adózók körét kívánja szélesíteni. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: a VOSZ továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, amely szerint jogállamban az a normális út, ha a hatóság bizonyít, és nem a vállalkozónak kell állandóan igazolnia tisztességességét. A VOSZ továbbra is azt tartaná elfogadhatónak, ha reális jövedelemi viszonyok alapján és nem árbevétel szerint kellene adót fizetni, és nem tartják szerencsésnek, hogy évközben változik az adózással kapcsolatos szabályozás.
A kormány új elképzelése megpróbálja azokat a hiányosságokat kiküszöbölni, amelyek miatt az elvárt adó nem léphetett hatályba - mondta Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) főtitkára. Szövetségük szerint a gazdaság versenyképességét inkább a terhek csökkentése szolgálná. Véleményük szerint a vállalkozások teherviselő képességét, versenyképességét és a vállalkozások feltételezett tisztességes adómorálját kell figyelembe venni. Az MGYOSZ főtitkára szerinte a mostani kormányzati elképzelés közelebb van ezekhez a szempontokhoz, mint az előző volt.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint helyes elképzelése az adózók körének szélesítése, ugyanakkor szerintük ezt aggályos technikával kívánják megvalósítani. A kamara szerint aggályos, hogy az iparűzési adó elvén épülne fel, növeli az adminisztrációs terheket, tovább bonyolítja az egyébként is bonyolult adórendszert, év közbeni adóváltoztatást jelent, alkufolyamatot generálhat az adóhatóság és a vállalkozások között. Az MKIK elnöke szerint kérdés, hogy az új elképzelés hogyan fog működni a veszteséges állami cégeknél.
