Elkerülhetetlen, hogy a kormány szélesítse az adóalapot egy olyan helyzetben, amikor a Magyarországon működő vállalkozások fele nem termel nyereséget - fogalmazott Veres, aki ismét megerősítette, hogy bár az uniós növekedési adatok a vártnál jobban alakulnak, a magyar reál GDP-re vonatkozó prognózishoz csak az első fél év után nyúlnak hozzá. Ha növekedés gyorsabb is lesz a vártnál, a többletbevételeket nem költenék el, hanem az idei 6,8 százalékos hiánycélnál próbálnának meg jobbat elérni.
Három-négy év alatt ki lehetne egyensúlyozni a szakmailag indokolt változások mellett a nyugdíjkasszát - mondta a konferencián Draskovics Tibor, az államreform-bizottság alelnöke. Draskovics a várható módosítások között megemlítette a fegyveres szervek nyugdíjazási előírásait, amelyek a jelenlegi helyzetben mintegy 90-100 milliárd forintos többletköltséget eredményeznek.
A kormány rövid határidőn belül beterjeszt egy adminisztratív deregulációs csomagot, amely azonban több lesz a törvények ritkításánál - mondta a kormánybiztos, aki szerint néhány év alatt a jelenleg a GDP hat százalékát kitevő közigazgatási költségek az EU-átlagnak megfelelően három százalékra csökkenthetők.
Csak minimális tartalék van az idei költségvetésben - jelentette ki Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke, a Fidesz alelnöke. A volt pénzügyminiszter szerint az elvárt adóra vonatkozó Ab-határozat jelentette 50-60 milliárdos kiesés mellett feszített helyzetre utal, hogy az önkormányzati rendszerben gyakorlatilag nem számoltak tartalékokkal. Varga szerint nem jó megoldás a jövedelemcentralizáció növelése a kiigazítás finanszírozására, és a kormánynak nem szabad a konszolidáció teljes terhét a vállalkozásokra és a lakosságra hárítani - írja a Napi Gazdaság.
