A brit jegybank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja - 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már a 2009. januári fél százalékpontos csökkentéssel kialakult akkori, 1,50 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá.
A brit gazdaság rekordhosszúságú, hat negyedévig tartó recesszió után 2009 utolsó negyedévében kezdett ismét növekedni. A brit recesszió mélységi rekordot is döntött: a 2008-ban mért legutóbbi csúcspont és az elmúlt ciklus mélypontja között összesen 6,4 százalékkal zuhant a brit GDP-érték.
A növekedés azonban a legújabb adatok szerint alig egy év után megtorpant. A brit statisztikai hivatal nemrég közzétett, előzetes adatokra alapozott becslése szerint 2010 negyedik negyedévében ismét csökkent a brit gazdaság teljesítménye, mégpedig meglehetősen meredeken: a hazai össztermék (GDP) értéke 0,5 százalékkal esett vissza az előző negyedévvel összevetve.
Ez teljesen váratlanul érte a piacot. Az elemzők az utóbbi száz év leghidegebb brit decembere miatt várták ugyan a növekedési ütem lassulását, a konszenzusos előrejelzés azonban így is 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedést jósolt 2010 záró negyedévére.
Londoni pénzügyi szakelemzők szerint a vártnál sokkal rosszabb tavalyi negyedik negyedévi teljesítményadatok nyomán egyáltalán nem zárható ki az újabb recesszió a brit gazdaságban, és ebben a helyzetben egyelőre nem szabadna szigorítani a pénzügypolitikát.
A Bank of England azonban meglehetősen kényes helyzetben van, mivel az inflációs a kiújult recessziós veszéllyel együtt is gyorsul, és jelenleg csaknem kétszeresen haladja meg a célszintet: decemberben, éves összevetésben 3,7 százalék volt a novemberi 3,3 százalék után, ami egyes elemzői vélemények szerint most már kamatemelést indokolna.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt, követendő éves inflációs cél 2 százalék.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) azt írta, hogy a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében a brit jegybanknak legalább rövid távon tűrnie kellene a célnál magasabb inflációt.
Ha a Bank of England most kamatot emelne, azzal akadályozná a brit gazdaság "átegyensúlyozódását" a beruházás- és exportvezérelt növekedés felé. Mindemellett a magasabb alapkamat éppen olyan időszakban emelné a hitelköltségeket, amikor az ingatlanpiaci fellendülés is kifulladni látszik - áll a CEBR csütörtöki elemzésében.
A gazdasági stagnálás és az infláció együttes hatásainak súlyosságát illusztrálta a jegybank kormányzójának minapi előadása. Mervyn King egy üzleti rendezvényen közölte: a brit reálkeresetek a tavaly mért meredek visszaesés után még az idén is csökkenni fognak, és ennek következtében az átlagos brit alkalmazotti reálkereset 2011-ben valószínűleg nem fogja meghaladni a 2005-ben mért szintet.
A Bank of England kormányzója szerint Nagy-Britanniában az 1920-as évek óta nem volt példa arra, hogy a reálkeresetek hat évnyi időszakra vetítve csökkentek volna.
A Fitch Ratings tanulmánya szerint egész Európában emelkedik a stagfláció, vagyis a magas inflációval kísért lassú gazdasági növekedés kockázata, és meredeken erősödik az inflációs várakozás is.
A Fitch az európai kötvénypiaci befektetők körében elvégzett új, idei első negyedévi felmérésében kimutatta, hogy az európai piacon aktív kötvényalapok 55 százaléka tartja magasnak az inflációs kockázatot Európában a következő tizenkét hónapban. Ez több mint kétszeres megugrás egyetlen negyedév alatt, mivel a hitelminősítő előző, tavalyi utolsó negyedévi hasonló felmérése szerint az akkor megkérdezett kötvényalapok alig 22 százaléka nevezte magasnak az európai inflációs kockázatot, a tavalyi harmadik negyedévben pedig mindössze 12 százalékuk nyilatkozott így.
MTI
