Az ülés napirendjén a december 9-i EU-csúcs előkészítése mellett a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló "pénzügyi perspektíva", vagyis költségvetési keretterv megvitatása szerepelt. Ezen belül hangsúlyosak voltak azok a viták, amelyek a kohéziós, valamint a mezőgazdasági támogatási politika pénzügyi feltételeinek átalakítását célozzák.
Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatait illetően Magyarországnak fenntartásai vannak, mert az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által indítványozott módosítások nyomán Magyarország kevesebb forráshoz jutna hozzá, mint a mostani feltételrendszer változatlanul hagyása mellett. Az egyik korlátozó tényező a kohéziós támogatás összegének a GDP 2,5 százalékában való maximálása.
Martonyi János szerint a kohéziós politika módosítására vonatkozó bizottsági javaslatok nyomán a támogatások a jelenleginél kevésbé koncentrálódnának a legelmaradottabb uniós régiókra.
Magyarország számos kifogásának egyike az - mutatott rá a miniszter -, hogy a támogatások úgynevezett makropénzügyi feltételekhez kötése esetén egyes régiókat olyasmiért büntetnének, amiben nem vétkesek, nevezetesen azért, hogy hazájuk központi kormányzata nem folytat eléggé felelősségteljes pénzügyi politikát.
"Tisztességes, kiegyensúlyozott kondicionalitást tudunk elfogadni" - fogalmazott Martonyi János.
Magyarországnak a mezőgazdasági támogatási politika átalakítását illetően is vannak kifogásai, bár ezek nem annyira markánsak, mint a kohéziós politika ügyében.
A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a decemberi EU-csúcson a gazdaságpolitikai kérdések állnak majd az előtérben. Szavaiból kiderült, a mostani miniszteri előkészítő tanácskozáson többen hangsúlyozták: az EU alapszerződésének esetleges módosítása csakis a mind a 27 EU-tagállamra kiterjedő körben képzelhető el - vagyis a tagállamok szűkebb köre, így például a 17 euróövezeti ország önmagában nem állapodhat meg az általános uniós játékszabályok megváltoztatásában.
MTI
