A kormányszóvivő emlékeztetett arra: a kormány kezdeményezésére már a múlt év nyarán kedvezményes kulcs alá sorolták a távfűtés áfáját, ami akkor 25 százalékról 18 százalékra csökkent. Most a Parlament tavaly őszi döntése értelmében mérséklődött tovább öt százalékra a távhő díj áfája.
Egy átlagos budapesti távfűtéses lakás éves fűtési díja ebben az évben 45-50 ezer forinttal mérséklődhet - tette hozzá a kormányszóvivő. Vidéki példákat is említett: Debrecenben mintegy 40 ezer forinttal fizetnek kevesebbet éves szinten a távfűtéses lakásban élők, Tatabányán a távhő díjának éves csökkenése meghaladja majd az 50 ezer forintot lakásonként, Szolnokon 36 ezer forinttal, Szombathelyen 20-22 ezer forinttal, Székesfehérváron 25-30 ezer forinttal kerül kevesebbe éves szinten a távfűtés a számítások szerint.
Szollár Domokos utalt arra is, hogy a kormány a távfűtés díjának áfa-csökkentésén túl több más intézkedést is hozott a távfűtéses lakásban élők megélhetési költségeinek mérséklése érdekében. Példaként említette, hogy a kormányzat több éve jelentős mértékű támogatást nyújt az ÖKO-, a Panel- és a Zöld Beruházási Rendszerprogram keretében, ösztönözve a takarékos energiagazdálkodást.
Mindezt részletezve elmondta: az ÖKO-program célja, hogy a lakások egyedi fűtéslehetőségeit megteremtve kisebb legyen a lakások energiafelhasználása. Külön is kiemelte, hogy a program egyik fontos célja a túlfűtésből adódó energiapazarlás megakadályozása. Eddig az ÖKO-programra több mint 1.400 pályázat érkezett 5,5 milliárd forint értékben, és ennek eredményeként mintegy 100 ezer lakásban lett szabályozható a fűtés. E program forrásaira ez év május 31-ig még lehet pályázni - tette hozzá.
Magyarországon a lakosság ötöde él panel- vagy iparosított technológiával készült lakásokban. Ezeknek az otthonoknak a korszerűsítésére indították a Panelprogramot, amelynek keretében 2002-2009 között mintegy 245 ezer lakás újult meg. Ez a panellakások egynegyedét jelenti. A Panelprogramban a költségek viselésében egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban vesz részt az állam, az önkormányzat és a lakás tulajdonosa - ismertette a szóvivő. Külön is megemlítette az óbudai úgynevezett faluház közelmúltban befejeződött felújítását. Szollár Domokos megjegyezte: egy komplex felújítás eredményeként egy panelház energiaköltsége akár 40-45 százalékkal is csökkenhet éves szinten. Ez lakásonként havi 10-15 ezer forintos megtakarítást jelent.
A Zöld Beruházási Rendszerprogramról szólva közölte: ennek célja, hogy a szén-dioxid kereskedelemből származó magyar bevételeket visszaforgassa a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Ebből finanszírozzák a Klímabarát Otthon elnevezésű programot, amelyben 60 százalékos támogatást kaphatnak a lakástulajdonosok. Eddig több száz pályázat érkezett erre a programra, több milliárd forint értékben. A pályázatokról január végén döntenek, és ekkor lehet tudni, hogy mely pályázat milyen összegű támogatást nyert el - mondta a kormányszóvivő.
Az MTI kérdésére válaszolva Szollár Domokos úgy fogalmazott, hogy a kormány az idei költségvetés tervezésekor már figyelembe vette a távhő áfájának csökkentésével járó esetleges bevételkiesést. Ezért a bevételi oldalon már úgy tervezték a költségvetést, hogy a távhő áfacsökkentésének lehetősége már meglegyen. Így például az adórendszer átalakítása során - amellett hogy csökken az idén a személyi jövedelemadó-kulcs és a munkáltatói járulék - a bevételek növelését célzó adóelemek is megjelentek. Így többek között a fogyasztást terhelő adók növelése, a jövedéki adók emelése, valamint a vagyoni alapú ingatlanadó bevezetése teremtette meg a távhő áfacsökkentésének forrását. A lakosság összességében a távhő áfájának csökkentésével mintegy 17 milliárd forint megtakarításhoz jut.
Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő közölte, és újólag megerősítette: az idén fokozatosan megszűnik a gázár-támogatás. Ez az árcsökkenés függvénye - tette hozzá a szóvivő. Jelezve, hogy a múlt év januárjához képest az idén januárban 12 százalékkal kell kevesebbet fizetni a lakossági gázért. A múlt évben a gázár-támogatás 80 milliárd forintot is meghaladó összegű volt, míg az idén erre a célra 55 milliárd forintnál többet nem lehet fordítani.
MTI/Menedzsment Fórum
