Június elejére világossá vált, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nem tartható a 3,8 százalékos államháztartási deficit - írja elemzésében Matolcsy, megosztva az olvasókkal azt a dilemmát, hogy akkor még nem lehetett tudni, hogy elfogad-e ennél magasabb deficitet az IMF, az Európai Unió és a pénzpiac.
A miniszterelnök Brüsszelbe repült, és tájékoztatta az unió vezetőit a magyar helyzetről. Ekkor ütött vissza a múlt: az unió vezetői közölték, hogy miután Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kétszeres túlzottdeficit-eljárás alatt áll, nem látnak lehetőséget a deficit emelésére - áll a nemzetgazdasági miniszter írásában. A kormány mozgásterét az is szűkítette, hogy éppen június első hetében érkezett nem hivatalos bemutatkozó látogatásra az IMF delegációja. "Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dőlhet a magyar dominó" - írta a miniszter.
Mivel a szocialista kormányok elengedték az államadósságot és a költségvetési deficitet, ezért az új kormány mozgástere nullára csökkent: mindenáron tartani kellett a 3,8 százalékos deficitet - adja meg az EU vezetőinek döntésére a magyarázatot Matolcsy György.
A miniszter, vázolva a 29 pontos akcióprogram szükségességét, elemzésében abból indult ki, hogy beavatkozás nélkül az államháztartási hiány 5,1 százalék lett volna – az állami vállalatok és önkormányzatok konszolidációs igénye nélkül - ezért a kormány intézkedéseivel ezt kell 2010 végére 3,8 százalékra csökkenteni.
Az első akcióterv 29 lépése közül ezt célozza a 200 milliárd forintra emelt hitelintézeti járulék (bankadó), a 120 milliárd forintos rendkívüli költségvetési megtakarítás és a végkielégítéseket terhelő 98 százalékos adó. Ezek együtt 5,1-ről 3,8 százalékra csökkentik a várható költségvetési deficitet, ezzel visszaállítják az egyensúlyt.
Mivel az egyensúly helyreállítása automatikusan nem indítja újra a növekedést, ezért a kormány elfogadta a versenyképességi program második pillérét: a bürokrácia- és adócsökkentés első programját megemlítve, hogy 58-ról 48-ra csökken az adónemek száma , a beruházási engedélyeké pedig 51-ről 33-ra.
Az elemzés végkövetkeztetése: a második Orbán-kormány első akcióterve visszatérést jelent a konzervatív gazdaságpolitikához. Ebben egyszerre fontos a növekedés és az egyensúly, a foglalkoztatás és a beruházás.
MTI
