A miniszter által felidézett könyv szerint a válságot az okozta, hogy két amerikai állami jelzálogbank nyakló nélkül adott hiteleket az ingatlanvásárláshoz, amelyek mögött állami garancia állt. A kedvező lehetőség miatt felmentek az ingatlanárak és megnőtt a hitelezés volumene is, a legtöbbet az üzleten a bankok és a tőzsdei cégek nyertek, amik kockázat nélkül adtak hiteleket kockázatos ügyfeleknek. Az értékesített portfóliókkal végül az amerikai állam és a világ befektetői fizették meg a 2008 előtti mesterséges amerikai gazdasági fellendülés árát.
Matolcsy szerint Magyarországon is nagyra nőtt az ingatlanpiaci buborék a svájci frank- és euróalapú hitelek miatt. Szerinte a 2003-ban regnáló és utána következő kormányok ezzel mesterséges növekedést és előrehozott költségvetési bevételt kaptak, a családok olcsó hitelt, a legtöbbet mégis a bankok nyertek.
Ki fizessen?
Miután 2008 után fenntarthatatlanná vált a hitelbuborék, a kérdés Magyarországon is az, hogy ki fizesse az eladósítás árát. Matolcsy szerint míg Amerika az államra, az EU déli államai pedig a németekre terhelték, Magyarország senkire sem tudja és egyikre sem akarja terhelni az adósságokat - az Orbán-kormány a bankokra terhelte a hitelbuborék árát.
A miniszter úgy véli, a bankadó és a végtörlesztés a bankok devizahitelezés miatti nyereségének megkésett újraelosztását jelenti, ám arra figyelmeztet, hogy ennek az újraelosztásnak még nem lehet vége, mert az önkormányzatoknál és a vállalkozásoknál is sok a devizaalapú adósság.
Matolcsy szerint a bankok megadóztatása azért helyes, mert nem teljesítik az alapfeladatukat, és nem olyan fejlesztésekre helyezik ki a betéteiket, amik a magyar versenyképességet növelik. "A magyar bankrendszer - tisztelet a kivételnek - jelenleg még abból szerez profitot, amiből nem kellene, és nem hitelez ott, ahol arra szükség lenne" - írja a miniszter, aki szerint a bankok részéről "nem tapasztalható hajlam a gazdaságpolitikai célok támogatására", ezért a magyar bankrendszer reformra szorul.
MTI
