25 ezerrel több foglalkoztatott?
"A január – decemberi időszakban továbbra is jelentős mértékben, 25 ezer fővel emelkedett a versenyszférában alkalmazottak száma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, míg a költségvetési intézményekben létszám csökkenés mutatkozott" - olvasható az NGM közleményének első sorában rögtön. (Mfor.hu-szerk.: visszakerestünk pár korábbi NGM-s közleményt is, hogy esetleg nem minden hónapban ugyanazt az adatot emelik ki. Szeptemberben havi szintű éves változás emeltek ki, de volt olyan hónap is, amikor nem találtunk közleményt a minisztériumtól.)
A KSH keddi gyorsjelentése szerint 2011. január-december időszakában átlagosan 1,851 millióan dolgoztak havonta a versenyszférában, ami 25 ezer fővel magasabb, mint 2010. január-december időszak átlaga. Ha azonban más szemszögből vizsgáljuk meg a változásokat, amit az alábbi grafikonunk is szemléltet, látható, hogy a trend nem a létszámbővülést támasztja alá. 2011 tavaszától kezdve ugyanis lassul a foglalkoztatottak számának bővülése, ami év végére már egyenesen csökkenésbe fordult át. 2011 decemberében az előző év azonos hónapjához képest egyébként 5 ezer fővel kevesebben dolgoztak a versenyszférában. (Ugyanakkor érdekes, hogy a szellemi foglalkozásúak száma 12 ezer fővel gyarapodott, miközben a fizikai munkát végzőké 18 ezerrel csökkent.)
Sőt, a tavaly januári, vagyis év eleji adat, ha kevéssel is, de magasabb volt, mint a decemberi létszám, míg az egy hónap alatt történt változás szintén csökkenő trendet mutat. A versenyszféra alkalmazotti létszáma novemberről decemberre 29 ezer fővel csökkent. Hasonló tendencia volt egyébként 2010 november-decemberében is, bár akkor a csökkenés mindössze 18 ezer fős volt, tehát a tavaly év végi nagymértékű mérséklődés csak részben indokolható szezonális hatásokkal.
Ha nemzetgazdasági szinten vizsgáljuk meg a hó/hó változásokat, akkor az látható, hogy tavaly decemberben 43 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók létszáma - ilyen mértékű csökkenésre egyébként az év folyamán egyetlen egyszer sem volt példa.
Közmunka helyett a piaci folyamatok csökkentették a létszámot
Másik érdekes pontja a közleménynek a következő mondat: "Az 5 főnél nagyobb vállalatok, valamint a közszféra 2011 decemberében 2,663 millió főt foglalkoztatott, amely 1,2 százalékkal alacsonyabb a tavaly ilyenkor mért szinthez képest. Ennek oka a közszféra csökkenése: kifutott a korábbi közfoglalkoztatási program, ezért létszámcsökkenés mutatkozott (az új közmunkaprogramok hatása még korlátozottan érzékelhető)" - magyarázza az NGM a megjelent statisztikai adatokat.
Vagyis a tavaly decemberi 2,663 millió alkalmazásban állók létszáma előző év azonos időszakához képest 34 ezer fővel volt kevesebb, mint 2010 decemberében. Mivel a közmunkások száma ebben az időszakban 11 500 fővel 61 ezerre csökkent, "sántít" az NGM magyarázata. Tehát az alkalmazásban állók teljes létszámához döntő többségben nem a közmunkaprogramok járultak hozzá: mint fentebb láttuk, 5000 fővel csökkent egy év alatt a versenyszféra létszáma, ez pedig azt jelenti, hogy 17 500 dolgozó a közszférából, de nem a közmunkások közül került elbocsátásra.
Béremelkedés csak a bázishatások miatt
A várakozásoknál sokkal nagyobb mértékben emelkedtek hazánkban a bruttó bérek tavaly decemberben: nemzetgazdasági szinten a 231 628 forintos átlag 10,1 százalékkal magasabb, mint előző év azonos időszakában, a versenyszféra 240 148 forintos bruttója 9,5, a közszféra 212 684 forintja pedig 10,7 százalékos növekedést mutat.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kiemelkedő ütemű bérnövekedés kizárólag bázishatásnak köszönhető, mivel az egykulcsos szja bevezetése miatt a munkáltatók 2010 decemberéről 2011. januárra halasztották a bónuszok és prémiumok kifizetését, így a bázis kifejezetten alacsony volt (emiatt viszont a januári adat fog alacsony bérnövekedést mutatni). A bónuszfizetések nélküli rendszeres bérnövekedés a versenyszférában ugyanakkor 5,1 százalékra lassult az előző havi 5,4 százalékról. A nettó bérek 11,4 százalékkal nőttek, ami a tavaly decemberi 4,1 százalékos inflációval korrigálva 7 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményez, a tavalyi évben összességében 2,4 százalékkal nőttek a reálbérek.
Székely Sarolta
mfor.hu
