Az Orbán Viktor miniszterelnök által június elején felvázolt 29 pontos akciótervől 16 pontot tárgyalt ma a kormány, ezekkel kapcsolatban összesen 58 törvényt és egy kormányrendeletet terveznek módosítani - hangzott el a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. Így júliustól többek között csak forint alapú hitel esetében lehet bejegyezni jelzálogot ingatlanra, illetve évi 500 milliós nyereségig 10 százalékos lesz a társasági nyereségadó.
"Május végéig a hiány elérte az idei terv 85 százalékát, ezért közbe kellett lépnünk. A kormány beavatkozása nélkül 5 százalék felett lett volna az idei deficit, mely beláthatatlan következményekkel lett volna Magyarország finanszírozhatóságára" - mondta el a kormányülés után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Forradalom holnaptól
Kétfajta döntést hozott szerdán a kormány: egyrészt a pénzügyi konszolidációt érintő döntéseket, melyek révén sikerül majd tartani a 3,8 százalékos hiánycélt, másrészt pedig olyan intézkedéseket hoztak, melyek beindítják a növekedést és hozzájárulnak a munkanélküliség csökkenéséhez.
A mostani döntések között van, hogy júliustól évi 500 milliós nyereségig 19-ről 10 százalékra csökken majd a társasági nyereségadó, azaz az év második felében 250 milliós nyereségig 10 százalékos kulccsal kell adózni - jelentette be Matolcsy György. Ezt a kedvezményes adókulcsot minden társaság igénybe veheti az első 500 millió forintig, ez 250 ezer vállalatot, a magyar cégek 73 százalékát érinti, főleg a közepes vállalkozások számára lesz jelentősen kedvezőbb.
Szintén szerdán döntött arról a kormány, hogy júliustól hét, jövő januártól pedig további három kisadót töröl el, valamint bevezeti az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, melyet a ház körüli munkákra, gyermekgondozásra lehetne igénybe venni. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a cégek terheit is csökkentik, a jelenlegi 51 helyett holnaptól csak 33 engedélyt kell beszerezni beruházások esetében.
Szintén ma döntött a kormány többek között a Széchényi-kártya esetében a beruházási hitelkeret 50 millió forintra emeléséről, valamint arról, hogy a hatvan napon túli végkielégítésekre 98 százalékos szja-kulcsot vetnek ki. "Ezt tekinthetjük Obama magyarországi adójának is, hiszen először ott érvényesült hasonló a bankárfizetéseknél" - emelte ki Matolcsy.
Bankadó: "brutális teher"
A bankadóról egyelőre nincs végleges döntés, azonban a kormány ma felhatalmazta Matolcsy Györgyöt, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert és Varga Mihályt, hogy napokon belül próbáljanak megegyezni a Bankszövetséggel a részletekben.
"Súlyos és kemény tárgyalások folytak ebben a kérdésben, és remélhetőleg napokon belül megszülethet a megállapodás" - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy szerint a beszedni tervezett 200 milliárd forint brutális teher a bankok számára, azonban erre szükség van ahhoz, hogy tartani lehessen az idei évre kitűzött 3,8 százalékos hiányt. "Ez kőbe vésett összeg, nem tudunk rajta változtatni" - szögezte le Matolcsy.
A kormány tervei szerint a bankok 120 milliárdot állnának a tervezett 200 milliárdból, a biztosítóknak 36 milliárdot, az egyéb pénzügyi vállalkozásoknak pedig 30 milliárd forintot kellene befizetni a közös kasszába. Ezek mellett megmaradna a jelenlegi 13,6 milliárd forintos hitelintézeti járadék, melyet az OTP és az FHB fizet be. "Az új adót a bankok esetében mérlegfőösszegre, a többi pénzügyi szolgáltató esetében pedig az árbevétel alapján vetnénk ki" - jelentette be a miniszter.
Azt egyelőre nem közölte a miniszter, hogy pontosan mekkora lenne a bankadó kulcsa, azonban korábbi sajtóhírek a mérlegfőösszeg 0,4-0,5 százalékáról szóltak. Ennek alapján készítettük az alábbi táblázatot arról, melyik pénzintézetre mekkora teher jutna:
Matolcsy György a sajtótájékoztatón kiemelte: a kormány augusztus 31-ig dolgozza ki a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslatot, illetve a nemzeti eszközkezelő létrehozásáról szóló jogszabálytervezetet. Matolcsy György szerint ha a kormány megoldja a bedőlő hitelesek problémáit, akkor a bankoknál céltartalék szabadulhat fel, amiből be tudják fizetni a szükséges bankadót. A kormány javaslatai között szerepel az is, hogy a bankadót olyan formában vezetnék be, hogy a pénzintézetek ne tudják áthárítani az ügyfelekre a többletterheket.
A tervek szerint a nemzeti eszközkezelőtől bárki kérhetné hitelének átváltását forintra, illetve a tulajdont átválthatná bérleti jogra, melynek keretében egyéni elbírálás alapján állapítanának meg olyan bérleti díjat, mely a törlesztéseket és a kamatokat fedezi.
Az viszont már idén júliustól hatályba lép, hogy csak forint alapú hitelek esetében lehet majd jelzálogot bejegyezni ingatlanra. A nemzetgazdasági miniszter szerint korábban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is szorgalmazta, hogy állítsák meg a devizahitelezés hazai terjedését.
Simor fizetése: egyeztetnek az EKB-vel
A fentiek mellett arról is döntött a kormány, hogy eléri, hogy a közszférában a keresetek ne haladják meg a kétmillió forintot. "Sok vita volt ezzel kapcsolatban néhány, a közszférához tartozó, de nem kormányintézmény vonatkozásában, azonban szerintem ez a plafon erkölcsileg és szakmailag is megfelelő" - mondta Matolcsy György.
A miniszter hozzátette: azzal kapcsolatban a kormányülésen is vita volt, hogy a szabályozás uniós jogszabályba ütközik-e, a nemzeti bank elnökének fizetésével kapcsolatban az Európai Központi Bankkal (EKB) egyeztetnek.
A szerdai döntések között szerepelt az is, hogy a kormány moratóriumot rendel el a közüzemi díjak emelésére, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozta.
"A miniszterelnök által felvázolt 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó javaslatát a következő hat hónapban dolgozza ki a kormány, az új rendszer 2011 januárjában lép életbe" - mondta a kormányülés után Matolcsy György.
A hiánycél tartása érdekében a kormány mai ülésén döntés született arról is, hogy összesen 120 milliárd forint értékben zárolnak költségvetési fejezeteket a minisztériumoknál, ez elsősorban az eszközbeszerzéseket és a dologi kiadásokat érinti.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
