A kamatdöntéshez kapcsolódó közleménnyel együtt a jegybank a harmadik negyedéves - részletesen csütörtökön bemutatásra kerülő - inflációs jelentés legyezőábráit, és ezzel együtt főbb makrogazdasági prognózisait is közölte.
A júniusban kiadott számokhoz képest ezúttal is érdemi módosításokat eszközölt a jegybank. Az idei gazdasági növekedésre még a kormánynál is optimistábban tekintenek, hiszen a júniusi 2,9 százalékos bővülést 3,3 százalékra emelték. A kormány ezzel szemben ennél szerényebb, 3,1 százalékos várakozást közölt az elmúlt hetekben.
Az MNB azonban rontott a 2015-ös prognózisán, hiszen a GDP-növekedés mértékét 2,5-ről 2,4 százalékra vitte le. Szintén rontotta várakozását az idei infláció tekintetében, igaz a változtatás mértéke távolról sem nevezhető drasztikusnak. A júniusban prognosztizált 0 százalékot 0,1 százalékor pénzromlási ütemre változtatta. 2015-re viszont továbbra is 2,5 százalékos inflációt várnak a jegybanki szakemberek.
Folytatódhat a gazdasági növekedés
Külső piacaink elhúzódó kilábalása és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankciók mérsékelten alacsonyabb külső keresletet eredményeznek, azonban a belső kereslet élénkülésének köszönhetően tovább folytatódhat a gazdasági növekedés. A javuló konjunkturális kilátások, a Növekedési Hitelprogram, az enyhülő hitelkorlátok és az EU-források növekvő felhasználása továbbra is elősegíti a beruházások növekedését.
Összhangban az előző negyedévekkel a lakossági fogyasztás élénkülésében jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás fokozatos növekedése és az alacsony infláció miatt növekvő reáljövedelmek - emlékeztet az MNB. A lakossági hiteleket érintő jogi és jogszabályalkotási folyamatok következtében növekszik a háztartások nettó pénzügyi vagyona, felgyorsítva az érintettek adósságleépítési folyamatát. Ugyanakkor a válságot követően csak lassan oldódó óvatossági megfontolások miatt a fogyasztás élénkülése továbbra is mérsékelt lehet.
Az intézkedés növeli a háztartások jövedelmét, azonban az óvatossági megfontolások lassú oldódása miatt a megtakarítási ráta a válság előtti szint fölött maradhat. Előretekintve a hazai gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat a jegybank szerint.
Az inflációról...
Az MNB szerint a belső kereslet fokozatos élénkülésével párhuzamosan az előrejelzési horizonton a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A gazdaság növekedésével párhuzamosan javuló termelékenység és visszafogott bérdinamika következtében az élénkülő belső kereslet mellett továbbra is tartósan alacsony maradhat az infláció. A hosszabb távon fennmaradó alacsony inflációs környezet tartósan mérsékelheti a várakozásokat, ami elősegítheti a gazdaság nominális pályáját érdemben meghatározó inflációs várakozások középtávú inflációs cél környezetében történő horgonyzását.
Továbbra is jó lesz a 2,1 százalékos alapkamat
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik, és a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.
mfor.hu
