A jegybank csütörtökön közölt statisztikája szerint 17,3 milliárd euróra csökkent hazánk teljes (tehát a magán- és az állami szféra) összesített rövid lejáratú adóssága. Három hónappal ezelőtt ez az összeg még 19,87 milliárd euró volt. Két hete, március 14-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erre az adatra hivatkozva azt közölte, hogy 1,7-szer nagyobb volt a nemzeti bank januári 34,4 milliárd eurós devizatartaléka, mint a magyar gazdaság rövid távú külső adóssága. Mivel akkor még nem volt ismert a 2012. december 31-i adat a külső adósságra, így a miniszter a szeptember végi állománnyal vetette össze a jegybank januári tartalékainak szintjét.
A friss, decemberi adattal számolva a 34,4 milliárdos tartalék így még nagyobb, közel kétszeres biztosítékot jelent. Ráadásul februárban 35,9 milliárd euróra nőtt a tartalék, ami így a rövid kötelezettségnek több, mint kétszeresét tesz ki. Márpedig minél nagyobb ez az arány, annál inkább nőni fog a nyomás a - jegybanknak, így az államháztartásnak is komoly veszteséget generáló - tartalékok csökkentésének irányába.
Két dolgot azonban nem szabad elfelejteni. Egyrészt a tartalékok márciusban valószínűleg csökkentek, hiszen előbb március közepén egy 50 milliárd jen értékben lejáró kötvényt, majd a hónap utolsó hetében aktuális IMF-törlesztéseket kellett kifizetnünk. E két tétel 900 millió euróval csökkentette a tartalékokat, ha a kötelezettséget a kormány teljes egészében a jegybanknál vezetett devizaszámlájáról teljesítette.
A másik, ennél még lényegesebb szempont, hogy a december végi 17,3 milliárd eurós rövid adósság – ahogy arra az NGM az mfor.hu kérdésére felhívta a figyelmet - nem tartalmazza a fizetendő kamatokat. Hogy a kamatteher milyen jelentős mértékű lehet, azt jól mutatja, hogy az MNB szintén csütörtökön közölt 2013-as első inflációs jelentése szerint szeptember végére a külső rövid kötelezettség 32 milliárd euróra csökkent. Ebből, mint fentebb írtuk, 19,9 milliárd euró volt az adósság, míg a többit az egyéb tételek, így a kamatok tették ki. Ezzel számolva viszont a tartalék és a 32 milliárd eurós rövid kötelezettség aránya már inkább az egyhez van közel, mint a kettőhöz.
Visszatérve az ország teljes adósságához azt láthatjuk, hogy a 2010 első negyedévében mért 142,7 milliárd eurós csúcs tavaly év végére 124 milliárdra csökkent. Ha azonban eltekintünk a közvetlentőke-befektetés egyéb tőke sorától, valamint a pénzügyi derivatíváktól, akkor a belföldi szereplők külföldi adóssága a 2011 második negyedévében mért 110,7 milliárd euró csúcsról 94,5 milliárdra csökkent, tehát már kevesebb, mint az éves GDP. Ilyen alacsony értékre 2008 második negyedéve óta nem volt példa. Ha ebből a bruttó állományból még levonjuk az állami és az MNB tartalékokat, valamint a magánszektor külföldi követelésének összegét, akkor az így kapott érték "mindössze" 42,4 milliárd eurót tesz ki, ami 2007 harmadik negyedéves szintnek felel meg. A most december végén mért nettó adósságból 18,77 milliárd euróért az államháztartás és az MNB közösen felel, míg 23,6 milliárdért a magánszektor.
Bár az adósság teljes szintje dinamikusan csökken, ez azonban csak a magánszférára igaz, mivel az államháztartás és a jegybank összesített adóssága inkább stagnál. Így a teljes adósságon belül az állam aránya fokozatosan nő.
szp
mfor.hu
