Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja a kedden született megállapodás a 130 milliárd eurós, újabb görög pénzügyi támogatási programról és a görög adósság könnyítéséről - hangoztatta Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke a miniszterek maratoni ülését követően.
A megállapodás korábban kiszivárgott elemeit megerősítve hozzátette: mind a magánhitelezők, mind az állami résztvevők jelentős további erőfeszítéseket tettek, hogy garantálni tudják a görög államadósság szintjének leszorítását a tagországok állam- és kormányfőinek korábbi iránymutatásaiban szereplő - a mostani kompromisszum alapján a GDP-hez viszonyított 120,5 százalékban rögzített - szintre 2020-ra.
Mindez megerősíti Görögország helyét az euróövezetben - szögezte le a luxemburgi miniszterelnök. A 130 milliárd eurósra becsült összértékű új program 2014-ig fut majd.
Szigorú feltételek mellett
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója hozzátették: a megállapodás lehetővé teszi a program pontos végrehajtását és a gyakorlatba iktatás szigorú ellenőrzését is.
Az ellenőrzés egyik eleme, hogy megerősítik és folyamatossá teszik az Európai Bizottság munkacsoportjának jelenlétét Görögországban - a csoporthoz euróövezeti tagállamok szakértői is csatlakozhatnak. Egy másik elem, hogy külön számlát nyitnak az adósságszolgálatra szánt tartalék elhelyezésére, és ezen mindig legalább három hónapra előre szóló tartaléknak kell lennie.
A brüsszeli találkozó után kiadott közlemény kiemelte, hogy a program sikere a teljes körű végrehajtáson múlik, beleértve a privatizációs tervek teljesítését és az elhatározott szerkezeti reformok gyakorlatba iktatását is.
A közlemény szerint a miniszteri csoport teljes mértékben tudatában van a görög állampolgárok részéről már eddig tett áldozatvállalásnak, de azt is hangsúlyozni kívánja, hogy a görög társadalom részéről még további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot visszatereljék a fenntartható pályára.
A miniszterek üdvözölték a görög parlament minapi döntéseit a mostani megállapodáshoz szükséges lépések jóváhagyásáról, a 325 millió eurós további kiadásmegtakarítás azonosítását, valamint a koalíciós pártok vezetői által adott garanciákat a program végigvitelére.
53,5 százalékos nominális leírás
Juncker a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Görögország magánhitelezői a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le (mfor.hu: korábban összességében lényegesen nagyobb leírásról volt szó. Igaz, abban a megoldásban kötvénycseréről is szó volt, amiről Juncker most nem beszélt) . A mostani megállapodás szerinte megfelelő alap ahhoz, hogy elindítsák a görög államkötvények újakra cserélésének programját (PSI), amelynek keretében az adósságkönnyítés a gyakorlatban történik majd. A miniszterek azt remélik, hogy ezt a programot magas részvétel jellemzi majd - tette hozzá az Eurócsoport elnöke.
A mostani megállapodás értelmében - a görög terheket tovább könnyítendő - az új kötvények kamata 2014-ig csupán két százalék lesz, majd 2020-ig 3 százalék, és csak azt követően emelkedik 4,3 százalékra. A sajtóközlemény megerősítette, hogy minden euróövezeti ország vállalta az első görög támogatási programhoz kapcsolódó hitelek kamatának csökkentését is.
Az Európai Központi Bank és a nemzeti jegybankok pedig a görög kötvények után befolyó hasznot visszacsoportosítják az állami szektornak, onnan pedig Athénnak annak érdekében, hogy ily módon még inkább segítsék a görög államadósság fenntarthatóságát. Ez a két utóbbi lépés összesen több mint 3 milliárd euróval csökkenti a finanszírozási szükségleteket a következő években.
Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy Athén már szerdán meg kívánja hirdetni az első kötvénycsereprogramot.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedd hajnalban azt hangoztatta, hogy a program sikere az adósságkönnyítés sikerétől függ, illetve attól, hogy Görögország tartani tudja-e magát a vállalásokhoz.
Lukasz Papademosz görög miniszterelnök országa szempontjából történelminek nevezte a maratoni tárgyalások után született megállapodást.
Március elején lehet döntés az ESM-nagyságáról
Juncker a sajtótájékoztatón megerősítette azt is, hogy tárgyaltak az uniós pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) támogatási plafonjának megemeléséről is. Reményét fejezte ki, hogy március eleji találkozójukon az euróövezeti tagországok állam- és kormányfői jelentős növelésről fognak megállapodni, de számszerű javaslatot nem említett. A működését nyáron megkezdő ESM kerete a jelenlegi tervek szerint 500 milliárd euró lesz, de ezt nem mindenki tartja elegendőnek.
MTI
