Az Európai Bizottság őszi gazdasági jelentésében szinte minden fontos mutatóban javított a várakozásain a tavaszi véleményéhez képest. Így a korábban prognosztizált 2,3 százalékos idei növekedést a kormányéval megegyezőre, 3,2 százalékra javította, míg a jövő évit 2,1-ről 2,5-re emelte. Értékelésük szerint az idei év második felében már megmutatkoztak a lassulás jegyei: az építőipar és az ipar területén, a következő néhány évben az egyszeri húzóerőként megjelenő beruházások és export ereje halványodni fog. Ugyanakkor továbbra is a belső fogyasztás lesz a növekedés húzóereje, és a beruházások helyett a fogyasztásra helyeződik a hangsúly. Az export is várhatóen enyhén csökken a főbb kereskedelmi partnerek alacsonyabb kereslete miatt, miközben a behozatalt főként a magánbehozatal fogja táplálni.
A fogyasztást erősíti a plusz jövedelem, melyet a háztartások a bankok elszámoltatásának köszönhetően kaphatnak.
Az EB szerint is tovább csökkenhet a munkanélküliség és növekedhet a foglalkoztatás, azonban utóbbit a közmunkaprogramokkal továbbra is "támogatni kell".
Az infláció az idei évi 0,1 százalék után jövőre 2,5 százalékra emelkedhet, az indoklás szerint a gyengébb forint árfolyam beépül majd idővel a fogyasztói árakba. 2016-ra már 3 százalékos pénzromlási ütemet prognosztizálnak a brüsszeli szakértők.
A kockázatok...
Tekintettel arra, hogy a magyar államadósság jelentős része devizában denominált, hazánk ki van téve a nagy központi bankok monetáris szigorításának. Mindez a felárakban és a gengülő forint formájában jelentkezhet kockázatként, ami viszont a háztartások mérlegét gyengíti. A visszafogott külső kereslet végeredményként alacsonyabb növekedéshez és alacsonyabb inflációhoz is vezet Brüsszel szerint. Sőt, hazánkat igencsak súlyosan érinti az orosz-ukrán elmélyülő konfliktus mind a gazdaság, mind pedig a pénzügyi csatornákon keresztül.
Pozitív kockázatként értékelik ugyanakkor a hitelezési hajlandóság gyorsabb visszaállítását, amely a beruházásokon keresztül nagyobb növekedési ütemet eredményezne.
A költségvetésről
Bár a tavaszi előrejelzéshez képest javult a költségvetési helyzet a brüsszeli szakemberek szerint, továbbra is 2,9 százalékos hiányt prognosztizálnak az idei évre, jövőre pedig 2,8-at. A javulás egyébként két dolognak köszönhető szerintük: egyrészt szignifikánsan jobbak a bevételi kilátások, másrészt a júliusban bejelentett költségvetési zárolások is javították a helyzetet.
A jövő évi hiányvárakozással kapcsolatban ugyanakkor megjegyzik, hogy a prognózis készítésekor még nem volt ismert a 2015-ös költségvetési tervezet, tehát az előrejelzés alapjaként változatlan feltételeket vettek figyelembe. Az állami bérbefagyasztásoknak, a csökkenő állami beruházásoknak a választásokat követő évben csökkenő deficitet kell eredményezniük.
Összességében egyébként kiegyensúlyozott költségvetési hiánypályát látnak a szakemberek. Pozitív kockázatként nevezték meg azt a plusz bevételt, ami az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően érkezhet a büdzsébe, negatív kockázat viszont az állami bérbefagyasztás, bizonytalanságot hordoz magában a helyi önkormányzatok mérlege, illetve az EU-források kapcsán tervezett pénzügyi korrekció is.
mfor.hu
