2017. május 16. 08:34

Az év első negyedévében 4,1 százalékkal nőtt a magyar GDP, ami a vártnál kedvezőbb eredmény. Igaz, a jelentős fejlődésre számítani lehetett a részben a bázishatás miatt. Az idén 3,7 százalék körüli növekedésre van kilátás többek között az uniós források miatt.

Az év első negyedét a nyers adatok szerint 4,1 százalékos növekedéssel zárta a magyar gazdaság, szemben az előző negyedéves 1,6, illetve a múlt év egészében mért 2 százalékkal - derül ki a KSH első becsléséből. A 4,1 százalékos növekedés kedvező meglepetést jelent, a piac ugyanis inkább 4 százalék alatti tempóval számolt.

Gyorsulás, bázishatás és a többi
„Első becslésről van szó, a pontos értékeléshez meg kell várni a részletes adatokat, mindenesetre a jelentős gyorsulásra számítani lehetett” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Egyrészt a bázishatás miatt, tavaly ugyanis az első negyedévben mindössze 1,1 százalékos volt az éves szintű növekedés. Emellett az idén a gazdaság főszereplői közül az ipar közel 8 százalékos, az építőipar 25 százalékos termelésbővülést ért el az év első három hónapjában. A szakember szerint az építőipari bővülésben az állami kiadások is szerepet játszanak, a múlt év végén jelentős kiadásokról döntött a kormány, ezek pedig már az építőipar és a GDP első negyedéves számaiban is megjelentek. Szintén jelentősen hozzájárultak az idei első negyedéves növekedéshez a piaci szolgáltatások.

Németh Dávid azt is elmondta, hogy a pontosabb folyamatokat tükröző szezonálisan és naptárhatással kiigazított tisztított adatok szerint az idei első negyedévben 3,7 százalékkal nőtt a GDP, éves összevetésben, szemben az előző év utolsó negyedévében mért 1,9, illetve a múlt év első negyedévében elért 1,2 százalékos értékkel. A korrigált adatok szerint hasonló tempóra legutóbb 2014 végén és 2015 elején volt példa, akkor az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések 3,9 százalékos növekedést generáltak.
 
Németh Dávid 
 
Mi lesz még az idén?
A kiskereskedelem és a lakosság fogyasztása is fontos kérdés a GDP alakulása szempontjából. „Az még kérdés, hogy a háztartások a növekvő jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. Ugyanis a béremelkedésnek csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetően a többletnek egy része a szolgáltatásoknál jelent meg. Az viszont csak a részletes adatokból derül majd ki, hogy pontosan hogyan alakult a fogyasztás szerkezete, és az pontosan mennyivel járul hozzá az első negyedéves fejlődéshez” - tette hozzá a K&H elemzője.

Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján - többek között az építőipari fellendülés, valamint az uniós forrásokon alapuló beruházásbővülés miatt - 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság.
 
mfor.hu