5,5 százalékra csökkent a magyar alapkamat mértéke, az újabb negyed százalékos vágás megfelelt az elemzők várakozásainak. Abban egyelőre nincs egyetértés, folytatódhat-e még a csökkentés a következő hónapokban, de az utóbbi hetek forinterősödése ebből a szempontból kedvező.
"Makrogazdasági, inflációs és növekedési szempontból továbbra is indokolt a kamatcsökkentés, a nemzetközi helyzet elbizonytalanodása kapcsán viszont csökkent a Monetáris Tanács mozgástere. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi" - szögezte le Simor András, a jegybank elnöke a februári kamatvágás után.
Az országkockázati felár (az ún. CDS felár) messze alulmúlja az elmúlt 9 hónapban látott szinteket, sőt összességében 2008. októberi szinteken, azaz a Lehman Brothers csődje körüli szinteken mozog. Ez alapján tehát bőven lett volna tér egy nagyobb mértékű kamatvágásra, hiszen Magyarország megítélése az elmúlt hetekben olyan szinten javult, hogy helyenként már a Görögország számára követendő példaként emlegetik hazánkat a nemzetközi sajtóban.
Az elmúlt héten több olyan elemzés is napvilágot látott a külföldi elemző házak tollából, amelyek jelentősen süllyedő kamatpályát vizionáltak hazánk esetében, ezek többsége az Equilor elemzőinek véleménye szerint azonban túlzottan optimisták. Köztudott, hogy a magyar alapkamat alakulása leginkább a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyek (DKJ) hozamának alakulására van kihatással, azon belül is a 3 hónapos DKJ hozamát kell figyelni. Tekintve, hogy a hivatkozott DKJ referenciahozama jelenleg 5.15%-on áll, a piaci szereplők a következő három hónapos időtávon legalább még egy 25 bázispontos csökkentéssel számolnak. Ennek időzítése azonban bizonytalan részben a választások miatt is. Azt azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy a szokatlanul csendes választási kampány eddig nem gyakorolt túlzott hatást Magyarország megítélésére a tőkepiaci szereplők körében.
Ami a három hónapon túli időszakot illeti, az elemzők várakozása szerint folytatódhat a 25 bázispontos csökkentési széria mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat ”támogató” marad. Annyi mindenképpen biztos, hogy az eurózónában a gyengébb fundamentumok miatt még hosszú hónapokig nem emelnek kamatot, vagyis tér és idő is marad az MNB előtt, hogy tovább lazítson, ezzel közvetve csökkentse az államháztartás kamatfizetési terhét.
Az elmúlt hetekben enyhültek a görög adósságproblémákkal kapcsolatos félelmek, a forint pedig a múlt héten töretlen erősödéssel már a 260-as szintet közelítette az euró ellenében, így könnyen lehet, hogy még áprilisban is lesz lehetősége csökkenteni az MNB-nek, ha marad a jelenlegi pozitív hangulat.
Az MNB elnöke februárban kiemelte: nem tudják, nem is akarják megjósolni, csökkenthető-e még tovább a kamat, hiszen a Tanácsnak hónapról hónapra kell mérlegelnie a feltételeket. Ugyanakkor azt elmondta, hogy a következő időszakban továbbra is kiemelt figyelmet kaphat hazánk kockázati megítélésének változása.
A forint alig mozdult az újabb enyhítésre: a kamatvágást 266 forinthoz közeli euró jegyzéssel fogadta a forint: a döntést követően öt perccel 265,96 forinton állt a jegyzés, közvetlenül a kamatvágás előtt pedig 266,10 forinton.
Menedzsment Fórum
