Mégis megkapjuk a kohéziós forrásokat

Makró Orbán-csomagok

2012. június 22. 11:31

Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (ECOFIN) június 22-i ülése döntött a Kohéziós Alapból származó kötelezettségvállalások – március 13-i tanácsi döntés alapján történt, 2013. január elsejétől hatályba lépő - részleges felfüggesztésének megszüntetéséről. A döntésre azért kerülhetett sor, mert a Tanács és az Európai Bizottság is úgy látja, hogy Magyarország megfelelő lépéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében - áll az NGM közleményében.

A minisztérium szerint trendfordulót sikerült elérni: a 2004 óta tartó túlzott hiány eljárásban először született kedvező döntés Magyarország számára. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy mintegy félmilliárd euró fejlesztési forrástól elessen Magyarország.

Magyarország 2011-ben jóval a túlzott hiány 3 százalékos referenciaértéke alatti költségvetési egyenleget mutatott fel. A Tanács 2012 márciusában még úgy látta, hogy kockázatok övezik azt, hogy a magyar költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt tud-e maradni. Mostanra azonban sikerült hitelesen és részletesen bemutatni a Széll Kálmán Terv lépéseit, amelyek alátámasztják a Kormány elkötelezettségét a költségvetési hiánycélok mellett - áll a közleményben.

mfor.hu

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.

Mikor jön el a jobb világ? Percről percre tudósítjuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A dollár uralja a világot – percről percre tudósítottuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A Monetáris Tanács Döntésének hátterét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette.

Meghozták a nagyon fontos döntést Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint

Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

Meglepő? Keveselljük a fizetésünket

A munkavállalók fele elégedetlen a fizetésével, a többségük egy éven belül munkahelyet váltana annak ellenére, hogy szűkültek a piaci lehetőségek.

Ebben a hidegben megfagytak az üzemanyagárak is

Nem változik a nagykereskedelmi ár, így a fogyasztói árban sem lesz nagy változás.

Jövőre sokkal óvatosabb lesz Nagy Márton, kérdés, ez elég-e

A 2024-eshez képest jelentősen emelte a jövő évi adóbevételi előirányzatokat a kormányzat a költségvetés tervezetében. Egy kivétel azonban akad: általános forgalmi adóból kevesebbet tervez beszedni. Az ok pofonegyszerű: már 2023-ban is ezermilliárddal maradt el ez a bevétel, és idén sem lesz jobb az áfakassza helyzete.

Magyar Péter egy lengyel diszkontáruházban járt, és előállt egy gazdaságpolitikai elképzeléssel

A Tisza Párt vezetője a lengyelországi Katowicében járt, és összevetette az ottani árakat a hazaiakkal. Fogyasztásélénkítő javaslatcsomaggal is előállt az ellenzéki vezető.

Kiderül a magyar pénztárcák legújabb „titka”

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatót ad az államháztartás október végi helyzetéről, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig a szeptemberi kereseti és a harmadik negyedéves beruházási adatokat teszi közzé.