A 2016-os költségvetési törvényjavaslat főszámai alapján jövőre látványosan csökken az állam mérete, melyet három aspektusból is alá tudunk támasztani:
- nominálisan is kisebb államháztartási bevételek és kiadások,
- jelentősen csökkenő GDP-arányos államháztartási bevételek és kiadások,
- csökkenő adóbevételek a GDP arányában.
Ha összevetjük az idei és a jövő évi büdzsé főszámait, akkor az látható, hogy a 16 380 milliárdos bevételi főösszeg 15 789 milliárdra csökken, míg a kiadási főösszeg 17 258-ról 16 551 milliárdra. Ez előbbi esetben 3,6, utóbbinál pedig 4,1 százalékos nominális csökkenést jelent.
Mivel azonban emellé a GDP nominálisan 4,6 százalékkal növekedhet a makrogazdasági prognózis szerint (33 646 milliárdról 35 188-ra), a GDP-arányos mutatók is látványos zsugorodást mutathatnak majd jövőre.
A számok alapján idén a teljes magyar GDP 48,7 százalékának megfelelő bevételt irányítanak a költségvetésbe, addig jövőre ez már "csak" 44,9 százalék lehet. Ezzel párhuzamosan
a kiadási oldal 51,3 százalékról 47-re mérséklődhet a tervek szerint.
A költségvetés lábjegyzete alapján arra következtetünk, hogy ebben a zsugorodásban jelentős szerepe lehet annak, hogy az egyes kiadási (és bevételi) sorokon szereplő kisebb összeg döntően az európai uniós kiadások csökkenésének köszönhetőek, tekintve, hogy 2015-ben döntő részben kifut a 2007-2013-as programozási időszak projektjeinek kifizetése.
Persze, mindehhez arra is szükség van, hogy az év során ne legyenek jelentősebb beavatkozások a költségvetési folyamatokba, a gazdaság teljesítménye pedig a kormányzati várakozásoknak megfelelően alakuljon.
A teljes államháztartási bevételek és kiadások mellett a zsugorodó állam formálódására utal a központi költségvetés adóbevételeinek alakulása a GDP arányában. Ez alapján ugyanis kijelenthető, hogy 5 éve nem fizetett annyira kevés adót a magán- és a vállalkozási szektor, mint jövőre fog.
- A gazdálkodói szervezetek befizetéseiből a GDP 3,6 százalékának megfelelő bevétele származik majd a büdzsének az idei 3,9 után.
- A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 13,1 százalék érkezik a mostani 13,2 után (nominálisan ugyan emelkedik jövőre ez a tétel, GDP-arányosan azért csökkenhet, mert nem nő annyival ez a sor, mint a GDP).
- A lakosság befizetései pedig a tervek szerint a GDP 5,2 százalékának megfelelő összeget teszik majd ki az idei 5,4 százalék után.
Ha ezt a három főbb bevételi csoportot összeadjuk, akkor megállapítható, hogy a GDP 21,9 százalékának megfelelő összegre számítanak jövőre az államkasszába az idei 22,6 százalék után.
Székely Sarolta
mfor.hu
