A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2013 áprilisában az előző havinál közel egymilliárddal több lakáshitelt vettek fel a háztartások, 10,3 milliárdnyit. Ennél magasabb érték pedig legutóbb tavaly augusztusban szerepelt a statisztikában. Persze, ez még mindig kevés, ha azt nézzük, hogy két évvel ezelőtt még a 20 milliárdot közelítette a havi összeg.
Mindez egyébként túlságosan nem is lehet meglepő, ha arra gondolunk, hogy egyrészt jóval az átlag alatti kamat mellett érhetők el a támogatott hitelek, térhódításuk már az első három hónapban megmutatkozott, másrészt pedig a jegybanki kamatcsökkentések eredményeként a bankok a hiteltermékek díjazását is csökkentik. Ennek nyomán áprilisban átlagosan 9,01 százalékra mérséklődött a felvett hitelek átlagos kamatszintje az előző havi 9,32 százalék után. Ennél olcsóbban még a végtörlesztés megindulása előtti időszakban, 2011 októberében vettek fel lakáshitelt a magánszemélyek, 8,98 százalék mellett.
A kamat mellett úgy tűnik, a lakosság széles köre számára is elérhetőbbek a kisebb egyéb járulékos költségekkel terhelt termékek is. Korábban ugyanis még a statisztika arról árulkodott, hogy hiába a kamatcsökkenés, azoknak a hiteleknek a teljes hiteldíjmutatója a korábbinál magasabban alakult. Tehát vagy a járulékos terheket növelték meg a bankok, vagy pedig csak a magasabb díjszabású termék volt inkább elérhető a lakosság számára. Most erről azonban távolról sem lehet szó, mivel az átlagos hitelköltség mutató 10,47 százalékról 10,08-ra mérséklődött.
Eközben egyébként a felvett fogyasztási hitelek hitelköltség mutatója drasztikusan lecsökkent: 32,08 százalék után 23,98-at közölt a jegybank.
A lakáshitelek árazása még nem érte el a mélypontot
Mivel májusban is folytatódott a jegybanki alapkamat csökkentése, a piacon is csökkenő kamatokkal találkoztunk az általunk vizsgált nagyobb bankok lakáshiteleinél. Bár az mindenképpen érdekes momentum, hogy gyakorlatilag ugyanazok a bankok csökkentenek folyamatosan: vagyis a CIB, az Erste, az OTP és a Raiffeisen. Ugyanakkor a Gránit Bank, a K&H és az Unicredit jellemzően csak eseti jelleggel igazítja termékének árazását a Monetáris Tanács döntéséhez, akkor viszont akár nagyobb mértékű kamatcsökkentést is eszközöl.
Hasonló a helyzet a szabad felhasználású hitelek körében is, bár ezúttal meglepetésünkre az OTP Bank ennél a terméktípusnál kamatemelésről határozott. A májusi 13,48 százalékos kamatot mostanra 14,19 százalékra emelte, ezzel pedig a háztartások szempontjából kiemelkedően a legelőnytelenebb ajánlatot kínálja az ügyfeleknek.
Az általunk vizsgált takarékpénztárak a vizsgált időszakban nem eszközöltek változást, ezalól egyedüli kivétel a Mohácsi Takarék, ahol meglepetésre a PSZÁF folyamatosan frissülő adatbázisa alapján 50 bázispontot drágítottak a lakáscélú és 13-at a szabad felhasználású hitel árazásán. Ami még érdekes, hogy már hónapok óta nem találni lakáscélú hitelterméket a Somogy Takarék esetében, ami arra enged következtetni, hogy egy időre kivonhatták a kínálatukból a lakásvásárlás finanszírozását.
mfor.hu
