2015. december 17. 09:49

150 millió külföldi munkavállalót tartanak számon világszerte. A statisztikák szerint a külföldi munkavállalók Nyugat-Európába, vagy az USA-ba mennének, így nem a magyar munkahelyekre fenik a fogukat.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) most közzétett adatai szerint  világszerte 150 millió olyan munkavállaló lehet, akik nem hazájukban dolgoznak. Az ENSZ szakosodott szervezetének tanulmánya azt állítja, hogy közöttük 11,5 millió háztartási alkalmazott lehetett az adatok felvételekor, 2013-ban.

A becslések szerint a hazájukat elhagyó 150 millió munkáson felül is sok migráns van, hiszen a 15 év felettiek száma 207 millióra rúg, míg a gyerekeket is beleszámítva a negyedmilliárdtól sincs messze (232 millió) a bevándorlók teljes létszáma. Érdekesség, hogy míg a 15 év feletti globális népességből a lakhelyüket elhagyók 3,9 százalékot tesz ki, a munkaerőpiacon (az összes foglalkoztatotthoz képest a fent említett 150 milliós létszám) jelentősebb az arányuk, a külföldi munkavállalók ugyanis 4,4 százalékot tesznek ki.

Botrányok, amelyek megrázták a cégvilágot

Noha a média a nyári nagy népvándorlás kapcsán időnként olyan képet festett a menekültekről, mint akik csak karba tett kézzel várnák az európai országok gáláns szociális ellátó rendszereinek apanázsát, az ILO adatsora azt mutatja, hogy az idegen országba költözők sokkal igyekvőbbek, mint az új otthonuk lakossága. A migránsok 73 százaléka van jelen a munkaerőpiacon, szemben az adott országok 64 százalékos átlagával, amit az állampolgáraik érnek el. Az ILO kutatása szerint a bevándorló munkavállalók javára a nők billentik el látványosan a mérleg nyelvét, míg a rezidens nőknek a fele dolgozik, addig a bevándorlók esetében ez a mutató kétharmados.

A kutatás egy ismert sztereotípiát is megerősített, azt, hogy a külföldi munkavállalók az észak-amerikai és a nyugat-európai régióba igyekeznek. A kutatás szerint a munkavállalók fele talál megélhetést ebben a két régióban. Az utóbbi időben ugyan számottevő munkaerőt szívtak fel az arab országok is, ám ott kis túlzással csak férfiként van esélye bárkinek munkát találni. Az összes külföldi férfi munkavállaló 18 százalék dolgozik ugyanis a Közel-Keleten, míg a női munkavállalók csupán 4 százaléka kap ezekben az országokban munkát. Bár a külföldi munkavállalók egy része a régiónkban képzeli el a jövőjét, a kormányzati propaganda által súlykolt "elveszik a magyarok munkáját" a statisztikák szerint azért nem reális fenyegetés.

A külföldi munkavállalás egyik fontos mozgatórugója a jobb élet reménye, és az elérhető magasabb jövedelem lehet. Erre utal ugyanis az a tény, hogy a legnagyobb kibocsátók alacsony jövedelmű országok, míg a célországok, ahogy fent jeleztük a magas egy főre jutó GDP-vel bíró államok.

Néhány sztereotípiát ugyan alátámaszt az ILO kutatása, egyet viszont alaposan megcáfol. A közvélekedés szerint a migránsok képzetlen, tanulatlan emberek, akik leginkább mezőgazdasági-, vagy segédmunkára alkalmasak. Az elhelyezkedésüket jelző adatsor viszont ennél sokkal árnyaltabb képet fest. Az összes külföldi munkavállalóknak csak egy kis hányada talál munkát a mezőgazdaságban (11 százalék) és az iparban (18 százalék), miközben a szolgáltató szektor szívja fel a döntő hányadukat (71 százalék). Természetesen itt is vannak olyan ágazatok, amelyek nem igényelnek képzettséget, de nagyon sok olyan munkavállaló is van, akik szakmai tudással, vagy készséggel rendelkeznek.

mfor.hu